A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Tengeri csigàk. 6. Puhatestüek. Dr. Daday Jenötöl. Mielôtt a Magyar Nemzeti Muzeum e gyûjtemény-csoportjânak ismertetéséhez kezdenék, elôre kell bocsâtanom, hogy a jelen fejezet nem szoritkozik csupàn csak a tulajdonképeni puhatestûekre (Mollusca), hanem — technikai okok miatt — kiterjeszkedik egyszersmind a zsàkâllatokra (Tunicata), karlàbùakra (Brachiopoda) és mohaållatokra (Bryozoa) is. a) ZSÀKÀLLATOK. A zsàkâllatokra vonatkozô gyûjtemény elsô példånyai a Pius Titius ajândékozâsai révén kerültek hozzânk a mult szåzad ötvenes és hatvanas évelben ; ezek azonban a korzervâlàs fogyaté- kossâga miatt majdnem hasznavehetetlenekké vâltak. A mai gyûjtemény borszeszben konzervâlt példånyai vétel ûtjân szereztettek a nåpolyi zoologiai âllomâstôl és 20 fajt képviselnek. b) CSIGÀK ÉS KAGYLÔK. A Mollusca-gyûjtemény, mely ez idô szerint kôzel 5000 fajt tartalmaz 100,000-et meg- haladô példânyban, legnagyobbrészt szâraz csiga- és kagylôhéjakbôl all s csak elenyészôen kevés a borszeszben konzervâlt darabok szâma. E tekintélyesnek mondhato gyûjtemény alapjât az a 115 fajhoz tartozô 626 darab csiga- és kagylôhéj vetette meg, a mely az 1821-iki alapleltârban szerepel, s mely szârazfôldi, édesvizi és tengeri fajokat egyarânt tartalmazott. E kis gyûjtemény elsô lénye- gesebb gyarapitâsât Jôzsef nâdor eszközölte azzal, hogy 1823-ban 25 fajhoz tartozô 30 példânyt ajândé- kozott, 1824-ben pedig Sadler Jôzsef kôzvetitésével megvâsâroltatta és ajândékba adta az Ochsenheimer 57 fajt, illetôleg 293 példânyt tartalmazô gyüjteményét. Ettôl az idôtôl kezdve 1838-ig a gyarapodâs alig szâmottevô s csupân a Pefényi Salamon Jånos 1837. évi gyûjtése érdemel emlitést, a mely a mâr meglevô gyûjteményt 62 fajhoz tartozô 1059 példânynyal gyarapitotta. E gyarapodâs értékét nôvelte az, hogy hazânk faunâjâra vonatkozôlag elsô szâmbavehetô adatokat szolgâltatott, még pedig a Kârpâtokbôl.