A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

240 Az ållattår Az 1838-lk évvel a Mollusca-gyüjtemény a fejlôdés üj és mondhatnôk tudomånyos korszakåba lépett, a mely a Parreyss-téle, 302 fajt és 400-nàl tôbb példànyt tartalmazô gyüjteménynek meg- vételével kezdôdik és 1851-ig, a grof Brunswick Jôzsef ajåndékozåsa bekôvetkeztének idejéig terjed. E korszakban a gyarapodås az emlitett vételen kivül legfôképen ajàndékozàs eredménye. Az ajån- dékozok között talåljuk Karàcsonyi Lâszlô, bàrô Ocskay Ferencz, bàrô Podmaniczky Maria, Frivaldszky Imre és Polåcsek Jànos neveit. E sorozathoz csatlakoznak nagyobb ajåndékozåsokkal Kanitz M. L., Schmidt Ferdinånd és Pius Titius, az utobbi föleg adriai fajok adomånyozåsåval. Az 1851-ik év a Mollusca-gyüjtemény gyarapodàsànak tôrténetében a legfontosabb. Ebben az évben jutott ugyanis a Nemzeti Muzeum a grôf Brunswick Jôzsef-téle ajàndék birtokåba, minek révén 730 fajhoz tartozo kozel 12,000 példàny csiga- és kagylôval gyarapodott. De ugyanebben az évben vette meg a Nemzeti Muzeum a Mikecz Andràs-téle, 2100 fajbôl illetôleg 6000 példànybôl allô gyüjte- ményt is. A mult szàzad 50-es éveiben a gyarapodås mås ajåndékozåsok ütjân is nagy mérveket kezdett olteni. Az ajåndékozok között kivålik dr. Doleschall Lajos, a kir. m. Természettudomånyi Tårsulat, båro Sina Simon, Vörös Daniel, Bielz Albert, Gôzon Antal, Scholtz Adolf; ezek mellé sora- koznak kisebb ajåndékokkal Rozsa lynåcz, Szathmåry Kåroly, Zettner Jôzsef, Tôth Sandor, Matta Lâszlô stb. Erre az idöre esik a Petényi Salamon Jânos hagyatékånak a Nemzeti Mùzeum birto- kåba jutåsa is. E mellett vétel ütjân szintén több csiga és kagylö került a gyüjteménybe. A mult szåzad 60-as éveinek folyamån a gyüjtemény gyarapodåsa az elözö évtizedben megkezdett nyomon halad s részint ajåndékozås, részint gyüjtés, részint pedig vétel utjån ôrven- detesen fejlodik. Az ajåndékozåsok soråt Xàntus Jånos kezdette meg 1860-ban délkaliforniai és a Bellevue-, 1861-ben a Sandwich-szigeteken gyüjtôtt csigåkkal és kagylokkal, a melyekhez 1863- és 64-ben részint sajåt gyüjtései alapjån, részint a Smithsonian Institutiontol kieszközölt adomåny utjån több szåz fajra meno gyüjteményt csatolt. Kivålo helyet foglal el az ajåndékozok között Ujhelyi Imre, a ki 1862-ben 1965 csiga-kagylo fajt hagyomånyozott mintegy 11,000 példånyban. Igen becsesek ebböl az évtizedbôl a Teobald William, dr. Duka Tivadar és Pius Titius ajåndékai. Kisebb ajåndékozåssal gyarapitottåk a gyüjteményt a következök: Mayer Antal, Kubtnyi Ägoston és Mocsåry Sàndor. A vétel utjån szerzett gyüjtemények között legkivålobb e korszakban a Frivaldszky Imréé, a mely 1362 fajt tartalmazott mintegy 16,000 példånyban s ezek között nem egy typust. De gyara- podott a gyüjtemény csere és gyüjtés ütjân is. A 70-es évek folyamån tôrtént gyarapodås sorozatåt az osztråk Novara-expedicziô gyüjtéseibôl nyert ajåndék nyitja meg 1870-ben, a melyhez csatlakozik ugyanezen évben a Frivaldszky Imre 100 fajt és 407 példànyt tartalmazô, ugyancsak ajândék-gyüjteménye. A gyarapodåst e korszakban azonban a gyüjtés és vétel tette nagyobbfoküvà, a mennyiben ezen idôre esik (1870) a Xàntus Jànos keletåzsiai gyüjtése, a mely 300-nål több fajt és az 1000-et joval meghalado példånyt eredményezett. Néhåny fajjal elôsegitették a gyarapodåst a Mocsåry Sàndor 1870. és a dr. Kart Jànos 1872 — 1873. évi gyüjtései is. A legnagyobbfokü gyarapodåst azonban vétel ütjân érte el a gyüjtemény, a meny- nyiben az ily uton szerzett fajok szåma az 1000-et, a példånyoké a 3000-et is meghaladta. Våsårlås ütjân jutott ugyanis az ållattår a Fuss Kàroly hagyatékåban volt, nagyobbrészt erdélyi csiga- és kagylohéjakhoz s a Jickeli Kàroly meglehetos terjedelmü gyüjteményéhez is. Kisebbfokü ajåndé- kokkal jårultak ezen évtizedben a gyüjtemény gyarapitåsåhoz Schumacher Pål, Kundl P. Lajos, Sarkady Kàroly, Mayerffy Istvån, Liebl Gyula, Török Jànos, Rochitz Gyula és a kir. m. Természettudomånyi Tårsulat. E mellett csere ütjân szintén tôrtént némi gyarapodås. A 80-as évek sorån a gyarapodås legfôképen ajåndékozås és vétel ütjân tôrtént. Az ajåndé- kozok között elsô helyen emlitendö Calvert Henrik angol konzul, a ki 300-nål több fajjal és a 900-at meghalado példånynyal gyarapitotta a gyüjteményt. Kisebb mérvü ajåndékot nyujtott a grof Széchenyi Béla keletåzsiai expedicziöja, grof Wilczek Jànos, Madaràsz Jôzsef, Vadona Jànos, Jôkai Môr, Semsey Andor, grôf Messey Alfréd, Hazay Gyula és Dahl Krisdàn. Vétel utjån (1886) jutott birtokunkba Hazay Gyula 3200 fajt, illetôleg 24,000 példànyt tartalmazô gazdag gyüjteménye, a mely fôleg a magyar