A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Az ållattår 243 szinvonalàra emelkedjünk. Ennek a tôrekvésnek megvoltak és megvannak a maga természetes okai. Arrôl ugyanis — legalàbb jô hosszü idôre — le kellett és le kell mondanunk, hogy kivàlt a nagyobb gerinczes àllatokat illetôleg a nagy és gazdag nyugati nemzetek legelsô müzeumainak gazdagsàgàt elérjük. Ehhez nem rendelkezünk a szükséges anyagi eszközökkel: de meg aztàn Magyarorszàgnak ninesenek tengerentüli gyarmatai, a melyekbôl az exotikus àllatvilàg ritkàbb, érdekesebb és rendesen igen dràga képviselôit kônnyü szerrel megkaphatnànk. De azt igenis, màr mostani szerény viszonyaink kôzôtt is elérhetjük, hogy rovargyüjteményeink gazdagsàgàval és tudo- mànyos értékével a vilàg legelsô müzeumai kôzôtt foglalhassunk helyet. Màr most is vannak egyes rovarcsoportok, a melyekbôl a mlenknél szebb és gazdagabb gyüjtemény semmiféle mas müzeum- ban sem talàlhatô. Tudomànyos rovargyüjteményeinkhez jàrulnak még a szemléltetô gyüjtemények, melyekben a rovarvilâg jellemzô és nevezetesebb alakjai szisztematikus rendben sorakoztatva vannak kiàllitva. Azonkivül a rovarok fejlôdése, àlczàikkal, båbjaikkal, az âltaluk megrongâlt nôvényrészekkel stb. csoportositva, külôn szekrényekben szintén be vannak mutatva. Sajnos, hogy gyüjteményeinknek ezt a részét màr évek ôta kénytelenek vagyunk a nagykôzônség elôl elzàrva tartani. De épen azok a termek, a melyekben a rovarok àllanak, egyszersmind az osztàly szaktisztviselôinek dolgozô- helyiségekül szolgålnak, s külônben is annyira zsüfolva vannak szekrényekkel, hogy a làtogatô kôzônség ott szabadon nem mozoghatna, sôt el sem férhetne. Dr. Horvath Géza. a) HYMENOPTERÀK. A mintegy 14000 fajt 42000 példànyban magàban foglalô Hymenoptera-gyüjteményünk àlta- làban véve eléggé szépnek, sôt egyes részeiben, màs müzeumok gyüjteményeivel szemben, gazdagnak mondhatô. All ez fôleg a fémdarazsak (Chrysididae) s a délamerikai nagy diszdarazsak, a Pepsis-ekre nézve. Mert mig a fémdarazsakbôl 530 faj van gyüjteményünkben 4100 példànyban, tehàt az ismert 820 fajnak kétharmadrésze, addig az eddig leirt mintegy 170 Pepsis-bôl kôrülbelül 130 fajunk van 656 példànyban. E tôbbnyire ritka àllatokbôl àllô két gyüjtemény tehàt olyan, a melyhez hasonlô aligha van az egész vilàgon. De nem kevésbbé szépen van képviselve a Mutilla-nem is, melybôl 410 fajunk van 1080 példànyban; tovàbbà a Sphecidàk, az Euglossa, Centris, Xylocopa fajok, a palearktikus s külônôsen az élôsdi méhfélék, az idegenfôldi Tenthredinidàk és Braconidàk s àltalàban véve Birô Lajos gyûjtése alapjàn, az ûj-guineai Hymenopteràk, kôztük fôleg a hangya- félék (Formicidae), melyek oly sok uj nemet és fajt szolgàltattak, hogy azok màs gyüjteményekben aligha vannak csak megkôzelitôleg is oly nagy szàmmal együtt. A mintegy 120 darabbôl àllô s lassanként szerzett fészkek, fôleg a tàrsaséletü darazsak fészkei, jobbàra Dél-Amerikàbôl, szintén csak kevés müzeumban lesznek meg. De bizonyàra figyelmet érdemel ama 3800 faj- és 24000 pél- dànybôl àllô magyarorszàgi gyüjtemény is, mely fôleg a Magyar Nemzeti Mùzeum tisztviselôinek, tovàbbà Pàvel Jânos müzeumi gyüjtônek s màsok szives hozzàjàrulàsànak kôszôni megalkotàsàt, s mely a magyar fauna ilynemü àllatcsoportjànak meglehetôsen hü képét adja. A ma màr szép gyüjtemény keletkezésének és fejlôdésének tôrténetét illetôleg érdekes fôl- emliteni, hogy az elsô ilynemü tàrgyak, melyek a Magyar Nemzeti Müzeumba kerültek, daràzs- fészkek voltak, melyeket Jerelmes Mihâly kissàrôi ref. lelkész 1847. màjusban és Kiss Bålint 1850. febr. 20. küldôttek be ajàndékképen. Az elsô Hymenoptera pedig egy kôzônséges daràzs (Vespa vulgaris L.) vala, melyet 1851. aug. 15-én Fabo Andrås agàrdi åg. ev. lelkész ajåndékozott. Ezt követte Pius Titius minorita, ki 1852-ben az elsô fémdarazsat (Ellampus spina Lep.) s késôbb, 1855-ben a hazànk faunàjàra nézve annyira jellemzô màsik fémdarazsat, a Cleptes orientalis-t kül- dotte be Arad kôrnyékérôl. A magyarorszàgi gyüjtemény tulajdonképeni megalapitôja itt is Frivaldszky Jånos volt, ki màr 1852-ben 59 faj budapesti Hymenopteràt ajåndékozott 122 példànyban, s a gyüjteményt a kôvetkezô s késôbbi években is gondosan gyarapitotta. 1853-ban Vidra Ferdinand ungvàri festô és 31*