A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene
År: 1902
Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája
Sted: Budapest
Sider: 382
UDK: St.f. 9(074) A Mag
(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)
Søgning i bogen
Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.
Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.
Digitaliseret bog
Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.
244
Az allattår
dr. Kovåcs Gyala müzeumi ör szintén ajåndékoztak ilynemü ållatokat, valamint 1855-ben Metelka
Ferencz dabasi gyôgyszerész 1s, 111 fajt 146 példànyban. 1865-ben Màjer Môr tanàr küldôtt Pécsrôl
6 faj Hymenopteråt 11 példànyban. Nagyobb szàmmal kerültek gyüjteményünkbe ilynemü àllatok
1864-ben Frivaldszky Imre jobbàra lepke- és bogarakbôl allô gyüjteményének megvételével, melyek
között a Förster A. és Tischbein P. åltal meghatàrozott s leirt typikus fajok is voltak. A Magyar
Nemzeti Muzeum tisztviselöin s a hazai gyüjtôkôn kivül megemlitendô még, hogy dr. Chyzer
Kornél miniszteri tanåcsos és dr. Emich Gasztåv miniszteri titkår 1900-ban a Müzeumnak ajån-
dékoztåk sok éven åt gyüjtött Hymenopteråikat, melyek közül az elôbbiébôl 342 faj 536 pél-
dånyban, az utôbbiébôl 121 faj 186 példåny tétetett be a tulajdonképeni gyüjteménybe. A Mocsåry
Sandor åltal 27 éven åt ôsszeszerzett vagy ajåndékban kapott 280 faj- s 790 példånybol ållo fém-
darâzs-gyüjtemény, melybol 110 faj addig még hiånyzott, bizonyåra nagyon emelte a Muzeum ily-
nemü gyüjteményét, valamint ama néhåny ezer példånyra meno mås Hymenoptera is, melyeket
csere vagy ajåndék ütjàn kapott egyesektôl, speciåliståktol vagy mùzeumoktôl.
Az elsö idegenföldi Hymenopteråkat dr. Doleschall Lajos küldötte be Jàvàbôl 1856-ban, 89
fajt 180 példànyban. 1865-ben Xàntas Jånos Tres Marias és S. Juan szigetérôl 5 fajt küldôtt 7
példànyban, 1868-ban Verebélyi Imre Mexikobol 54 fajt 82 példànyban, ugyanezen évben dr.
Mayr Gasztåv bécsi tanår 13 faj exotikus hangyåt 22 példànyban. 1869-ben a „Novara“ expedicziô
anyagàbôl kaptunk 52 fajt 129 példànyban. 1874-ben dr. Gerster Årpåd-tol Brooklynbol, 1876-ban
Sarkady Kåroly-tol Braziliåbol és 1879-ben dr. Machik Gyalå-tol Szumatråbol kaptunk néhåny pél-
dånybol àllô küldeményeket. De ez idöszakban a legnagyobb szàmot Xåntus Jånos 1870—71-ben
tett keletåzsiai gyüjtése szolgåltatta, melybol 252 faj 642 példànyban helyeztetett a gyüjteménybe.
Az idegenföldi Hymenopteràk gyüjteménye tehàt 1880-ig még igen csekély volt. Ez évtôl
fogva azonban az osztàly kôltségadomànyàbôl mindig fordittatott bizonyos osszeg ilynemü àllatok
vételére a rovarkereskedök- vagy gyüjtôktôl, ez levén a legegyszerübb és legbiztosabb môd az
exotikus fajok megszerzésére. S valôban eddig 11828 példåny vétetett mintegy 7000 koronåért. De
e vételeken, részben a cserén kivül kevesebb szàmmal ajàndék ütjàn is gyarapodott a gyüjtemény:
Vadona Jånos-nak földkörüli ütjàbôl, dr. Procopp Jenö-töl Mexikôbôl, Széchenyi Béla grôf kelet-
åzsiai, dr. Horvåth Géza kaukåzusi, Herman Ottô és dr. Lendl Adolf norvégiai és Zichy Jenö grof
Ill-ik åzsiai utazåsånak, Csiki Ernö szaktårsunk åltal gyüjtött becses anyagåval, valamint legüjabban
a dr. Almåsy György åltal Turkesztånbol hozott példånyokkal. Nem csekély szåmmal vettänk
Hymenopteråkat Cyprus szigetérôl is; és a mit talàn legelôbb kellett volna emlitenem, a Birô Lajos
åltal hat éven åt Üj-Guineâbôl, részben a Bismarck-szigetekröl, a malåji archipelagusbol és Ausz-
tråliåbol küldôtt 5557 példåny Hymenopteråval igen szépen gyarapodott tårlatunk.
A mi most mår a meglevô anyag mibenlétét és ållapotåt illeti : a magyarorszågi fajok hårom-
negyedrészben, a palearktikus fajok jobbåra s az idegenföldiek mintegy kétharmadrészben mår meg-
vannak hatårozva, mely utobbiak között bizonyåra még néhåny szåz, eddig ismeretlen faj van.
Részben az Ichneumonidåk, nagyobb szàmmal a Chalcididåk és Proctotrupidåk még mindig spe-
cziålis mivelôjükre vårnak.
Valamely gyüjtemény tudomànyos becsét és értékét nagyon emeli ama kôrülmény, ha a
fajoknak legalåbb egy része specialiståktol van meghatårozva. Intézetünk sohasem zårkozott el az
elöl, ha egyes kivàlô szakemberek a Nemzeti Müzeum bizonyos anyagåt fôldolgozàs végett kérték.
Ezek alapjån az ujabb idök csaknem valamennyi speciåliståjånak vannak typusai gyüjteményünkben,
többektöl nagyobb szåmmal is. Ilyeneket mutathatunk fel: André Edmond és Ernest, Beifrage,
Brauns S., Baysson Röbert, Ducke, Emery, Friese, Forel, Förster A., Gribodo, Handlirsch, Kohl,
Konow, Kriechbaumer, Lucas R., Marshall F. A., Mayr, Mocsåry, Morawitz, Radoszkowski, Saunders
Edw., Schenck, Schletterer, Schmiedeknecht, Sickmann, Szépligeti, Thomson G. és Tischbeintol.
Mocsåry Såndor.