A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Az ållattår 245 b) BOGARAK. A bogârgyüjtemény jelenleg mintegy félmilliô példânybôl all. Ebböl 42,000 példåny a magyar- orszågi, a többi az altalånos gyüjteményre esik. Legteljesebb a magyarorszågi gyüjtemény, mely mintegy 6000 fajbol åll; igen gazdag a palearktikus faunaterületröl, tovåbbå a Dél-Azsia-, Uj-Guinea-, Ausztrålia-, Kalifornia-, Mexiko-, Peru- es Braziliåbol szârmazô anyag, mely a kôrülbelül 40,000 fajbôl allô altalånos gyüjtemény zômét alkotja. A mennyire a legrégibb feljegyzések mutatjåk, a bogârgyüjtemény legelsô alapjåt az a 158 Coleoptera képezte, mely az 1821-iki lajstromban van kimutatva ; de ezeknek szårmazåsåt nem lebet biztosan kideriteni. A bogârgyüjtemény tulajdonképeni alapjåt azonban a hires Dahl-iéle gyüjtemény képezte, mely 3192 fajhoz tartozo mintegy 10,000 példåny eurôpai Coleopteråbol ållott, és 1824-ben „O fensége a nådor kegyébôl megszereztetett“. A következö években våsårlåssal gyara- pitottåk a gyüjteményt; igy 1827-ben Dahl és Olexich, 1830-ban Waltl és Hoffmann külföldi rova- råszoktol våsåroltak eurôpai bogarakat. Az elso gyüjtés 1837-ben tortént; ekkor gyüjtôtt ugyanis Petényi Salamon Jånos Felsô-Magyarorszâgon 74 fajhoz tartozo 126 bogarat. Az 1844. évre esnek az elsô ajåndékok, a mennyiben båro Ocskay Ferencz néhåny Sopron vidéki, Ackner Mihåly és Bielz Ede Albert pedig erdélyrészi bogarakat ajåndékoztak. Frivaldszky Imre 1846-ban 233 darab torokorszågi, kréta-szigeti és kisåzsiai bogarat ajåndékozott, majd 1849-ben dr. Sadler Jôzsef hagyaté- kâbôl a Nemzeti Müzeumnak jutott annak 1591 fajbol ållo eurôpai, föleg magyarorszågi bogår- gyüjteménye. A mült szåzad 50-es éveiben mår tôbben gyarapitjåk gyüjteményünket ajåndékaikkal, igy magyarorszågi bogarakat ajåndékoztak: Fabô Andor, Herbert Henrik, Kovåcs Gyula, Kovåcs Jånos, Kubinyi Ferencz, Metelka Ferencz, Pius Titius, Scholtz Adolf és Vidra Ferdinand. Ugyanezen idôre, 1851-re esik, Frivaldszky Jånos-nak, az ållattåri osztåly késôbbi igazgatôôrének elsô ajåndéka is, ki azutån évrol-évre 1895-ben bekovetkezett halålåig folyton gyarapitotta kedveltjeivel a gyüjteményt. 1853-ban ajåndékozta Lackenbacher Jakab az elsô braziliai bogarat, majd 1855-ben Nostiz-Rieneck Paulina grôfnô gyarapitja az exotåk gyüjteményét 132 keletindiai bogårral. A késôbbi években e gyüjteményt különösen dr. Nendtwich Kåroly és dr. Joachim W. amerikai, dr. Doleschall Lafos jàvai és amboinai, dr. Duka Tivadar keletindiai, Xåntus Jånos észak-amerikai és Velits Kåroly szenegåli ållatokkal gyarapitjåk. 1864-ben vették meg Frivaldszky Imre gyüjteményét, mely kôrülbelül håromszor akkora volt, mint a Müzeum addigi gyüjteménye és 9659 faj-, illetôleg 34,913 példânybôl ållo eurôpai és 1582 faj- és 2806 példânybôl ållo exotikus gyüjteményre oszlott. A milyen nagy volt ez évben a gyarapodås, annål csekélyebb voit a következö években. Eltekintve a kisebb ajåndékoktol, több flgyelmet csak Verebélyi Imre mexikôi gyüjtése érdemel, azonkivül az osztråk „Novara“-expediczio kettôs példå- nyaibol osszeållitott kisebb gyüjtemény. A 70-es évek elején több gondot kezdenek forditani a gyüjtésekre. Mig a Müzeum tiszt- viselöi az orszåg különbözö részeit bejårva gyüjtenek gazdag anyagot föleg a magyarorszågi gyüj- temény gyarapitåsåra és faunånk megismerésére, addig Xåntus Jånos a kormåny megbizåsåbol Dél- és Kelet-Åzsiåban gyüjt felette gazdag anyagot. 1870-ben ajåndékozta Frivaldszky Imre a Nemzeti Müzeumnak a Påvel Jånos-tol Kis-Azsiåban (Brussa vidékén) gyüjtôtt bogarakat. 1877-ben vétel ütjàn megszereztetett Fuss Kåroly eurôpai, de fôleg erdélyi bogàrgyüjteménye, mely 5667 fajhoz tartozo 16,000 példànybôl ållott. Ez a gyüjtemény annål is értékesebb volt, mert hazånk délkeleti felfôldjének faunåja a müzeumi gyüjteményben addig alig volt képviselve. A 80-as években föleg vételek ütjân gyarapodott tetemesen a gyüjtemény. Azonkivül dr. Machik Gyula hazånkfia Szumatra és Amboina szigetekrôl, båro Mueller Ferdinånd Ausztråliåbol, Stockinger Ferencz fôkonzul Keletindiåbol, Vadona Jånos földkörüli ütjàbôl, Herman Ottö és dr. Lendi Adolf Norvégiâbôl küldöttek be anyagot, magyarorszågi bogarakat pedig föleg Kuthy Dezso ajåndékozott. 1890-ben dr. Mihalovics Såndor sårosmegyel és 1892-ben dr. Kertész Aba gazdag