A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

250 Az àllattar e) NEUROPTERÀK. Az összes rovarrendek között a Neuropteråk- és Pseudo-Neuropteråknak van a legkevesebb mivelôje az egész vilågon. All ez hazånkra nézve is, hol ezeket eddig tüzetesen még senki sem tanulmånyozta. Pedig åltalåban véve igen érdekes és hasznos ållatok, s nemzetgazdasågi szempontböl fontos tényezôk ; mert legnagyobb részben a vizben, sokszor milliårdnyi mennyiségben fejlôdvén ki, halainknak kedvencz és bôséges tàplàlékot nyujtanak. Meghatårozåsuk igen nehéz lévén — mint mondottuk — kevés a mivelôjük, kevés a gyüjtôjük is. Maguk a rovarkereskedök is e miatt a Neuropteråkra nem nagy stilyt fektetnek. Ha akarnånk is, ilyeneket szerezni, vàsàrolni nagyobb szåmmal alig lehet, s reåjuk a Nemzeti Muzeum koltség- adomånyåbol eddig csak igen keveset forditottunk. Ezek egyszersmind okai annak, hogy rovar- gyüjteményünk ezekben a rovarokban arånylag a legszegényebb, mert alig tartalmaz tôbbet, mint 800 fajt 6200 példånyban. De e szegénysége daczåra is egyes részeiben gazdagnak mondhato. Mert bizonyåra bårmely mtizeumnak diszére vålnék ama gyüjtemény, mely a Nemzeti Muzeum tisztviselôinek, Påvel Jånos gyüjtônek s egyeseknek ügybuzgalmàbôl, a hazànkban elôfordulô és szabatosan meghatàrozott 153 nemben 365 fajt foglal magåban. Ez oly nagy szåm, mely a szomszédos Ausztria területén nem fordul elô, s igy faunånknak mår meglehetôsen hü tükrét adja. Az idegenföldi fajokat illetôleg is, aligha van müzeum, mely Biro Lajos hazånkfiånak gyüjtése alapjån, az ùjguineai és ausztråliai Psocidåkban és szitakôtôfélékben a miénknél gazdagabb volna. A mår jobbåra rendezett szitakôtô-gyüjtemény 210 meghatàrozott fajt tartalmaz 1360 példåny- ban és 80 meg nem hatårozottat 420 példånyban, ôsszesen tehåt 290 fajt 1780 példånyban. Leg- gyongébb a gyüjtemény afrikai és amerikai fajokban. A magyarorszågi gyüjtemény elsô alapjåt Frivaldszky Jånos vetette meg, midôn 1850-ben 80 faj, illetôleg 190 példåny magyar- és törökorszagi, s 1851-ben ismét 36 faj, illetôleg 82 példåny magyar- és dalmåtorszågi Neuropteråt és Pseudo-Neuropteråt ajåndékozott. A késôbbi években is mindig ôrômére vålt, ha a Nemzeti Müzeum ilynemü gyüjteményét gyarapithatta. A kôvetkezô évben kivüle még Vidra Ferdinând festö (1853), dr. Kovàcs Gyula (1855) és Måjer Mor tanår (1865) ajåndé- koztak ilynemü ållatokat. Az elsô exotikus Neuropteråkat, 7 fajt 11 példånyban, dr. Doleschall Lajos hazånkfia küldötte ajåndékba Jåvåbol 1856-ban ; de 1870—71-ben Xåntus Jånos keletåzsiai gyüjtésébôl mår 77 fajt, illetôleg 211 példånyt helyeztünk a gyüjteménybe. 1876-ban Sarkady Kåroly küldött Braziliåbol 10 fajt 15 példånyban. Nagyobb szåmmal kaptunk Neuropteråkat és Pseudo-Neuropteråkat, 60 példånyt, a Zichy-iéle åzsiai expedieziobol Csiki Ernö szaktårsunk gyüjtésébôl. Egyeseket Fenichel Såmuel utån is ôrôkôltünk Uj-Guineåbol, de a legnagyobb szåmot Biro Lajos szolgåltatta, ki Uj-Guineåbol, Ausztråliåbol, Malakka-, Borneo- és Singaporebôl eddig 1587 példånyt küldött. 1864-ben Frivaldszky Imre rovargyüjteményével 211 faj magyar- és tôrôkorszàgi Neuroptera és Pseudo-Neuroptera is került gyüjteményünkbe 698 példånyban, melyek egy részének kivålo becset ad ama kôrülmény, hogy közöttük Kolenati- és Hayentöl vannak egyes typikus példånyok. Ezeken kivül ilyen typikus fajokat birunk még : Brauer, F. Förster, Kempny és Klapålek kivålo speczialiståktol. A mi a gyüjtemény jelen ållapotåt illeti, az euröpai faunåhoz tartozö fajok csaknem mind meg vannak hatårozva; de az idegenföldi Neuropteråk még szakemberükre vårnak. Mocsåry Såndor.