A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Az ållattår 251 f) ORTHOPTERÀK. Rovargyüjteményünk kivàlo gyôngyét képezik két külôn gyûjteménybe foglalt Orthopteràink. Az egyik gyüjtemény a Magyar Birodalom, a màsik az egész fôldkerekség faunàjàt képviseli. Magyarorszàgi gyüjteményünkbe a legelsô Orthopteràk bàrô Ocskay Ferencz, jeles magyar zoologustöl kerültek, a ki 1847-ben természettàrunknak hàrom érdekes magyarorszàgi fajt (Chry- sochraon brachypterus Ocskay, Stenobothrus crassipes Ocskay és Barbitistes Ocskayi Charp.) ajàn- dékozott. A gyüjtemény tulajdonképeni alapjàt Frivaldszky Jànos vetette meg, ki màr 1852-ben igyekezett Orthopteràinkat részint gyüjtés, részint csere és vétel ütjàn szaporitani. A vételek között legbecsesebb volt Fuss Kåroly gyüjteménye, a mennyiben ez kiràlyhàgôn-tüli faunànk hézagait kiegészité. Frivaldszky Jànos példâjàt követve, hasonlô buzgalommal müködtek a hazai fauna kutatâsâban és dolgoztak gyüjteményünk gyarapitàsàn màsok is, nevezetesen : Anker Lajos és Rudolf, dr. Chyzer Kornél, Herman Otto, dr. Horvâth Géza, Mocsåry Såndor, Pàvel Jånos és dr. Török Jôzsef. Ezek Magyarorszàgnak csaknem minden vàrmegyéjében gyüjtvén, felfedezéseikkel faunànk képét mintegy megfestették. A Magyar Birodalom területén eddig felfedezett 182 Orthoptera-fajbôl gyüjteményünkben 157 faj 520 példànyban van képviselve. Az àltalànos gyüjtemény az öt vilàgrész faunâjàt tartalmazza. Megalkotàsàt s fejlesztését ez is Frivaldszky Jånosnak köszöni. Még inkàbb gyarapitàk e gyüjteményt ajàndékaikkal messze földön utazô s idegen vilàgrészekben tartozkodo hazànkfiai. E nemes adomànyozôk voltak: dr. Doleschall Lajos 1856-ban jàvai és amboinai, dr. Nendtwich Kåroly 1856-ban északamerikai, dr. Duka Tivadar 1861-ben keletindiai, Verebélyi Imre 1868-ban mexikoi, dr. Frivaldszky Imre 1870-ben kisàzsiai, dr. Gerster Arpåd 1874-ben északamerikai, Onody Bertalan 1876-ban kôzépàzsiai, Sarkady Kåroly 1876-ban braziliai, grof Széchenyi Béla 1879-ben keletåzsiai, dr. Machik Gyula 1879-ben szumatrai, Stockinger Ferencz 1886-ban keletindiai, Vadona Jånos 1886—89. években amerikai, àzsiai és afrikai, Flesch Aladår 1891-ben és 1900-ban keletindiai, dr. Procopp Jenö 1892-ben mexikoi, Hopp Ferencz 1894-ben seychelles-szigeti, dr. Almåsy György 1897-ben dobrudzsai s 1901-ben turkesztàni, grôf Zichy Jenö 1899-ben Csiki Ernö gyüjtötte kaukazusi, szibériai, mongoliai és khinai Orthopteràkkal. Az osztràk „Novara” expedicziö kiselejtezett anyagàn kivül ajàndékba kaptunk Kåroly szåsz- köburg-gothai herczegtôl keletåzsiai, Emich Gusztåvtol spanyolorszàgi s dr. Pancié Jözseftöl pedig szerbiai fajokat. De értékesebb és gazdagabb lett gyüjteményünk ama hazànkfiai révén, kiket zoologai anyag gyüjtése végett a magyar kormàny küldött ki, vagy Müzeumunk segélyezett. Elsô volt közöttük Xåntus Jånos, a ki 1869—70-ben Kelet-Azsiàban s a malàji szigetcsoporton rendkivül gazdag anyagra tett szert. Fenichel Samuel 1891—92-ben Uj-Guineàban gyüjtôtt. Biro Lajos az utolso 6 év alatt (1896 —1901) Uj-Guineàban s a kôrnyezô szigeteken, valamint mellesleg a malàji archipelagusban és Ausztràliàban rendkivül becses és gazdag anyagot szerzett ossze. Magyar és àltalànos gyüjteményünk, mely 1895-ben még csak 2500 példånybol ållott, az utolso 6 év alatt annyira gyarapodott, hogy példånyaink szåma most a 7000-et meghaladja. Tudomànyos szempontbol legbecsesebbek közöttük azok a typikus példànyok, melyek a következö szakemberektöl szàrmaznak: Ign. Bolivar, Brunner von Wattenwyl, Malcolm Burr, Frivaldszky Jånos, Herman Otto, bàrô Ocskay Ferencz és Padewieth M. Kuthy Dezsö. 32