A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Novénytår 263 azonban nagy herbâriuma, mely 1839-ben vàsâroltatott 6484 forintért a Muzeum szàmàra. Sadler a leghirnevesebb bel- és külföldi botanikusokkal ållott összekötte- tésben s kortàrsai elôtt a legnagyobb tiszteletben ållott. Az ô idejében (1826) került a Muzeum birtokâba Lumnitzer-nek pozsonymegyei herbâriuma, mint Lamberg grôf ajåndéka és tôbb mås kisebb-nagyobb gyüjtemény ugyancsak ajândékozàsok utjån. A negyvenes évek elején iratta meg Sadler Jôzsef Ramisch Antal természettåri irnokkal a hires Kitaibel-féle herba- rium katalogusåt, mely a leg- ûjabb idôkig utbaigazitåsul szolgålt a Kitaibel-féle nové- nyek felkeresésében. Sadler idejében a termé- szettår segédôrei voltak Fri- valdszky Imre hires zoologus 1822. IX/25-I850. II/l. és Petényi Salamon Jånos szin- tén zoologus 1834. XI/16 — 1850. II/l. A harmadik idôszak Sad- ler halålåval kezdödött és tar- tott 1870-ig. Ez volt a mùze- umi természettårnak igazizoo- logiai idôszaka. 1850. II/l. Frivaldszky Imre, Petényi és Kovåcs Gyula lettek örei az idöközben tetemesen gyara- podott természettårnak; 1851. XII/19. pedig Frivaldszky Jå- nos szintén hires zoologus, mintsegédor, måjd 1852 XII 18. mint ör neveztetett ki a Mu- zeum természettåråhoz. Fri- valdszky Imre 1851. XII/31-ig, Sadler Jôzsef. Petényi 1855. XI/5-ig, Kovåcs 1865. VII/2-ig müködtek. Frivaldszky Jånos pedig 1870-ig ållott a természettår élén. Kovåcs Gyula ugyan botanikus volt, de sokat betegeskedett, a gyüjteményekre nem, még a nôvénygyüjteményekre sem nagy gondot forditott, zoologus tårsai pedig az utobbiakkal még kevesebbet tôrôdtek. * * ,,Leider ist das Herbar in einem sehr traurigen Zustande... gewöhnlich beschäftigten sich die Custoden immer mit andern Gegenständen, als mit jenen, welche in ihren Berufskreis fielen, weshalb auch der gegenwärtige mangelhafte Zustand erklärlich is...“ fakad ki Kanitz Agost „Geschichte der Botanik in Ungarn. 1863.“ czimü munkàjàban, p. 64.