A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

292 Nôvénytâr B) Ha magyarorszâgi phanerogam nôvényt akarunk hatârozni, akkor elsô sorban az alàbb felsorolt müvekre van szükség, melyek Kôzép-Eurôpânak phanerogam nôvényeit târgyaljâk; hosszabb- rövidebb diagnôzis, leirâs, hatârozô kules stb. mellett sokszor kitünö képeket is nyujtanak az egyes nôvényfajokrôl. Magyarorszâgnak még mindig nincs kielégitô nôvényhatârozô kônyve s magyar nyelven megjelenô synopsis még nem is készül. Azért vagy a latin tudomânyos nyelvet kell elsa- jàtitanunk, vagy pedig a német nyelv birtokâban kell lennünk, ha a magyar nôvényeket alaposan meg akarjuk hatârozni. Ugyanis az illetô kôzépeurôpai flôramüvek vagy latin tudomânyos nyelven, vagy pedig németül vannak megirva, irôjuk pedig minden esetben német. Különösen szélesebb körnek szànt, azaz félig-meddig népszerü kônyvek tisztàn németül vannak megirva s legûjabb idôben még a legmagasabb tudomânyos szinvonalon âllô müveket is nem latin, hanem német nyelven irjâk meg. Koch, Synopsis Florae Germanicae et Helveticae etc. 1837. — Ugyanaz még több kiadâsban (1843, 1857.) — Koch, Synopsis der Deutschen und Schweizer Flora, etc. Zweite Auflage, 1846. — Ugyanaz, dritte Auflage, herausgegeben von Hallier, fortgesetzt von Wolfarth. 1895 öta még folyik.'— Reichenbach, Flora Germanica excursoria, 1830—1832. — Reichenbach, Icones Florae Germanicae et Helveticae simul Pedemontanae, Tirolensis, Istriacae, Dalmaticae, Austriacae, Hungaricae, etc. .... ergo Mediae Europae. 1850 (még folyik). XXIII kötet. Ez a nôvénytani osztàlyban a legsürûbben hasznâlt mü. Kedvezô quart-alakù lapjain szinezett képekkel van mindegyik felsorolt vagy diagnözissal s florisztikai megjegyzésekkel ellâtott faj bemutatva. A mü megalapitôja H. G. Ludwig Reichenbach, annak idején magyarorszâgi botanikusokkal is ôsszekôttetésben âllott s ennek révén szâmos magyar novény ismertetését is talâljuk benne. Reichenbach, Iconographia botanica seu Plantae Criticae. 1823 —1832, 10 k. — Nees ab Esenbeck, Genera plantarum Florae Germanicae. 1843—1860. 7 k. — Flora von Deutschland, herausgegeben von Schlechtendal, Langethal und Schenk, fünfte Auflage von Hallier, 1880—1888. 30 kötet. Az éppen emlitett képes müvek elött a Sturm-féle Deutsch- lands Flora in Abbildungen nach der Natur, mit Beschreibungen, 1801—1841 (36 kis kötet) örvendett âltalânos elterjedésnek. Ez a mü nemcsak phanerogam, hanem cryptogam nôvényekre is kiterjeszkedik s éppen ez oknâl fogva (valamint a Carex-félék kitünö feldolgozâsa miatt) még mai nap is hasz- nâlatban âll. — Nyman, Conspectus Florae Europaeae, 1878—1890. — Richter-Gürke, Plantae Europaeae, 1890 ôta. — Befejezése utân a legalaposabb és legmegbizhatôbb florisztikai kézikônyvünk a következö mü lesz : Ascherson-Graebner, Synopsis der mitteleuropäischen Flora, 1896 ôta. C) Magyar florisztika. Horhi Melius Péter, Herbarium, az faknac fuveknec nevekröl, termeszetekrôl, és hasznairôl. 1578. — Beithe Andrâs, Füves Kônyv, 1595. — Csapo Jôzsef, Uj füves és virâgos magyar kert. 1775. — Ugyanez, mâsodik nyomtatâs, 1792. — Diôszegi és Fazekas, Magyar füvész kônyv, 1807. — Diôszegi, Orvosi füvész kônyv, 1813. — Veszelszki, A’ nôvényplântâk’ orszâgâbôl valô erdei és mezei gyüjtemény, 1798. — (Winterl), Index horti botanici etc. 1788. Ez a kônyv tôbb mint pusztân csak katalogus, mert szâmos nôvény diagnôzisât tartalmazza, különösen specziâlis magyar nôvényeket ismertet, rajzokkal is. — Waldstein et Kitaibel, Descriptiones et Icones Plantarum Rariorum Hun- gariae, 1802—1812. 3 kötet, folio. Kivâlô nagy fontossâgânàl fogva a nôvénytani osztâly kônyv- târâban âllandôan két példâny van hasznâlatban. — Rochel, Plantae Banatus rariores, 1828. — Wahlenberg, Flora Carpatorum principalium. 1814. — Heuffel, Enumeratio plantarum in Banatu Temesiensi sponte cresc. etc. 1858. Külônlenyomat. — Neilreich, Aufzählung der in Ungarn bisher beobachteten Gefässpflanzen. 1866. — Ugyanaz a szerzö, Diagnosen, 1867. — Ua: Nachträge, 1870. — Ua: Die Vegetationsverhältnisse von Croatien, 1868. — Kerner, Die Vegetationsverhältnisse des mittleren und östlichen Ungarns etc. 1875 s f. Különleny. — Borbås, Budapestnek és kôrnyékének nôvényzete, 1879. — Simonkai, Aradmegye és Aradvâros nôvényvilâga, 1893. Különleny. — Ugyanaz a szerzô, Erdély edényes flôrâjânak helyesbitett foglalata, 1886. Kivâlô fontossâgânâl fogva ebbôl a mübôl is âllandôan két példâny van hasznâlatban. — Hollôs, Kecskemét Multja és Jelene: Novényzet,