A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

296 Novénytår Journey in the interiør of China, 1818. — Bougainville, Journal de la navigation autour du Globe, 1837. — Boissier, Voyage dans le midi de l’Espagne. — Borodich, Excursions in Madeira. — Dumont d’Urville, Voyage de la Corvette L'Astrolabe. — Ugyanaz, Voyage au Pole Sud. — Gaimard, Voyages en Scandinavie. — Gaudichaud, Voyage autour du Monde. — Ross-Hooker, The Botany of the Antarctic voyage. — Voyage de Humboldt et Bonpland. — Lefèbvre, Voyage au Abessynie. — Mzyen, Reise um die Erde. — Middendorf, Sibirische Reise. — Sieber, Reise nach der Insel Kreta. A szorosabb értelemben vett nôvényfôldrajzi müvek közül pl. a kôvetkezôk emlithetök meg: Humboldt und Bonpland, Ideen zu einer Geographie der Pflanzen, 1807. — Humboldt, De distri- butione geographica plantarum, 1817. — Schouw, Grundzüge einer allgemeinen Pflanzengeographie, 1823. — Alph. De Candolle, Géographie botanique raisonnée, 1855. — Grisebach, Die Vegetation der Erde, 1872. — Grisebach, Gesammelte Abhandlungen, 1880. — Engler, Versuch einer Entwick- lungsgeschichte der Pflanzenwelt, 1879. — Engler und Drude, Die Vegetation der Erde, 1896. — Kerner több müve. — Drude több müve. — Warming, Schimper s mâsok összefoglalo müvei. IV. ANATOMIA, PHYSIOLOGIA, BIOLOGIA, PALAEONTOLOGIA. A nôvénytani osztàly kônyvtârâban „âltalânos botanikai" müvek is vannak, àmbàr arânylag csekély szâmban, a mi a fcônyvtàrunk sajàtszerü karakterével, elsô sorban florisztikai irânyâval magyarâzandô. Mindamellett igen értékes müvek vannak e téren is, különösen olyanok, melyek botanikai tôrténeti becsüek. Példâul a kôvetkezôk legyenek megemlitve: Malpighi, Opéra omnia, 1687. — Grew, The anatomy of plants, 1682. — Hales, Statick der Gewächse, 1748. — Kölreuters Vorläufige Nachricht von einigen das Geschlecht der Pflanzen betreffenden Versuchen und Beobach- tungen, 1761. — Fortsetzung, 1763. — Sprengel, Das entdeckte Geheimniss der Natur, 1793. — Megvannak még ezeken kivül Darwin, Dietz, Gaudichaud, Göppert, Heer, Hofmeister, Jurànyi, Klein, Linck, Mohl, Pfeffer, Potonié, Richter, Nägeli, Schacht, Staub, Strasburger, Treviranus, Van Tieghem, Wiesner stb. stb. müvei. V. ALKALMAZOTT BOTANIKA. A) Officinalis, mérges, ipari nôvényekre vonatkozô müvek. Az ipari nôvénytan a nôvénytani osztàly kônyvtârâban szegényesen van képviselve, de az officinalis és mérges nôvényekre vonatkozôlag igen gazdagon van felszerelve s itt is nagy illusztrâlt diszmüvek emlithetök meg. Pl.: Berg und Schmidt, Atlas der officinellen Pflanzen; két kiadâs. — Hayne, Arzneigewächse; két kiadâs. — Descourtilz, Flore médicale des Antilles, 1821—1829, 8 k. — Goebel-Kunze, Phar- maceutische Waarenkunde, 1827—29. — Husemann-Hilger, Die Pflanzenstoffe, 1882—1884. — Planchon- Collin, Les drogues simples d'origine végétale, 1895—1896. — Brandt und Ratzeburg, Giftgewächse, 1834. — Bentley and Trimen, Medicinal Plants, 1880, 4 k. — Plenck, Icones plantarum medi- cinalium, 1788—1803, 7 k. — Roques, Plantes usuelles, 1807. — Wagner, Pharmaceutisch-medicinische Botanik, 1828—1829, 2 k. f. — Tovåbbå Whistling, Wiesner, Tschirch, Hanausek stb. müvei. B) Mezögazdasägi, erdészeti s kertészeti irânyü müvek: Ulyssis Aldrovandi Dendro- logia, 1668. — Bordiga, Storia delle plante forastiere, 1791—1794, 4 k. — Bois, Atlas des plantes de jardins. — Dietrich, Forstflora, 1838. — Hayne, Holzarten, 1815. — Guimpel-Otto-Hayne, Holz- arten, 1825. — Loudon, Arboretum et Fruticetum Britannicum, 1854, 8 k. — Michaux-Nuttall, North American Sylva, 1859, 5 k. — Mouillefert, Traité des arbres et arbrisseaux. — Pokorny, Österreichs Holzpflanzen, 1864. — Trattinick, Gartenpflanzen, 1821, 2 k. — Azonkivül még Dippel, Koch, Koehne, Dietz, Fekete, Willkomm stb. müvei. VI. A) A Haynald-féle kônyvtârnak egy különös érdekessége az a nagyszâmü könyv, melynek târgya a szentirâsi nôvények magyarâzata. Magâtôl Haynald-tôl is két ilyen mû van: A szent- irâsi mézgâk és gyantâk termônovényei. Népszerü elôadâs, 1879. Külônlenyomat. — A szentirâsi