A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Novénytår 297 mézgåk és gyantåk termônôvényei, rajzoltattak néhai Haynald Lajos, biboros, kalocsai érsek ren- deletére, 1894. — Ugyanaz franczla czimlappal. — Mas szerzöktöl: Duns, Biblical Natural Science, 2 k. — Scheuchzer, Kupfer-Bibel, in welcher die Physica Sacra, oder geheiligte Natur-Wissenschaft etc. erklärt, 1731—1735. 4 k. folio. — Tristram, The natural history of the Bible, 1868. — Ursini, Arboretum biblicum, 1672. stb. B) A botanika tôrténetére vonatkozô müvek, botanikusok életrajzai, emlékbeszédek stb. között ismét Haynald nevével talàlkozunk mint szerzôével: Pariatore Fülöp, Emlékbeszéd. — Denkrede auf Philipp Parlatore. — Emlékbeszéd dr. Fenzl Ede fölött. — Denkrede auf Dr. Eduard Fenzl. — Emlékbeszéd Boissier Péter Edmond fölött. — Denkrede auf Edmund Boissier. — Haynald botanikai mükôdését meg Kanitz ismertette s az illetö mû francziàban is megjelent Martins forditåsåval : Le Cardinal Haynald considéré comme botaniste, 1890. C) Tankönyvek. A szåmos külföldi botanikai tankônyv s hazai iskolai tankönyvek egy- néhånyånak csak épen szerzôi legyenek megemlitve: Fekete-Mågocsy-Dietz, Borbås, Brassai, Bischoff, Duchartre, Gönczy, Kanitz, Karsten, Leunis, Luerssen, Sachs, Simonkai, Strasburger-Noll-Schenk- Schimper, Sukow, Van Tieghem, Wettstein, Wiesner, Willkomm. D) Népszerü botanikai müvek. Itt is elsô sorban magyar kônyvekre kell utalnom, még pedig a Természettudomånyi Tårsulat kiadvånyaira. Idegen nyelvü müvek kôzül legalåbb egynéhâny legyen meg emlitve: Cohn, Die Pflanze; két kiadås. — - Fraipont, La plante dans la nature et la décoration. — Kabsch, Das Pflanzenleben der Erde, 1865. — Kerner, Pflanzenleben, két kiadås. — Reichenbach, Botanik für Damen, 1828. — Roszmäszler, Der Wald, 1863. — Schacht, Der Baum, 1860. — Schleiden, Die Pflanze und ihr Leben, 1864. — Wagner, Malerische Botanik, 1861. — Willkomm, Die Wunder des Mikroskops, 1878. VII. FOLYÖIRATOK. Az eddigiekböl kitünik, hogy a M. N. Muzeum nôvénytani osztålya konyvtårånak hiressége s nevezetessége a drågåbbnål-drågåbb s ritkåbbnål-ritkåbb nagy illusztrålt diszmüvek, melyek nagy abszolut értéket képviselnek. Gyakorlati szempontböl konyvtårunknak egy igen jo oldala pedig az, hogy a szakfolyöiratok csoportja igen gazdag s rendezett. Konyvtårunk folyoiratai között különben szintén van egynéhåny kivåloan dråga s ritka mü (pl. Edwards Botanical Register); de két külön szobåban örzött folyo- irataink csoportja föleg azért igen becses, mert — hazai szempontböl itélve meg — ügyszôlvân minden fontosabb tudomånyos szakfolyôirat van itt meg, még pedig, håla az utolso években esz- közölt pôtlâsoknak, nagyrészt hiånytalanul. A ki konyvtårban dolgozott valaha, az nagyra becsüli az olyan kônyvtârt, a melyben még a ritkåbb, drågåbb vagy nehezebben hozzåférheto folyöiratok is hiånytalanul vannak meg. Termé- szetesen minden a vilågon létezô szakfolyôirat nem lelhetö fel konyvtårunkban. Magyar konyv- tårban a kontinensen megjelenö vagy valaha megjelent folyöiratok a legfontosabbak. Azért pl. amerikai folyoiratokban fcônyvtàrunk szegény, hanem azért nem egy becses eurôpai folyoirat meg- van ügy, hogy az elsô évfolyamåtol kezdve a legeslegujabbig egy sem hiånyzik. Azonban vannak még mindig szép szåmmal olyan drågåbb vagy nehezen beszerezhetô folyöiratok is, melyekböl csak egynéhåny kötet van meg s kiegészitésre vårnak. Konyvtårunk folyöiratainak a csoportjåt gya- korlati szempontböl éppen a szakember elött nagy becsben ållo folyöiratok ôsszes évfolyamait magukban foglalo sorozatok teszik nagyértéküvé ; némely folyoirat ôsszes évfolyamaival 3—4 méter sort tesz ki, a mi kônnyen magyaråzhato avval, hogy egyike-måsika mår 100, sot még több esz- tendö öta åll fenn. Igy pl. a Curtis-féle Botanical Magazine elsô kötete 1793-ban jelent meg; mivel- hogy belöle még mindig egy-egy kotet jelenik meg évente, éppen 110 kötet van jelenleg belöle. Az Annales des Sciences Naturelles elsô kötete 1824-ben jelent meg; 1834 öta évente két vaskos kötet jelenik meg belöle. A Flora czimü folyoirat 1818-ban induit meg s évente szintén több mint egy kötet jelenik meg. A Magyar Nemzeti Muzeum multja és jelene. 38