A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene
År: 1902
Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája
Sted: Budapest
Sider: 382
UDK: St.f. 9(074) A Mag
(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)
Søgning i bogen
Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.
Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.
Digitaliseret bog
Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.
298
Novénytår
A) Referålo folyoiratok. Tudomånyos kutatås közben legtöbbször referålo folyôiratra szo-
rulunk. Közel tiz évi tapasztalatbôl tudom, hogy egy-két jo referålo folyoirat szåmtalan kérdésben
felvilågositåst nyujt akkor, ha minden mås cserben hagy. A nôvénytani osztålyban örzött s nagy
rendben tartott referålo tartalmü folyoiratok kutato szakember szemében valosågos kincset képeznek.
Az idetartozô müvek közül pâratlan a maga nemében, tartalma és beosztåsa miatt a Just's Bota-
nischer Jahresbericht, systematisch geordnetes Repertorium der Botanischen Literatur aller Länder.
A folyoirat megalapitoja 1873-ban Just karlsruhei tanår volt. Késôbben Koehne, majd Schumann
kezébe ment åt a szerkesztése. E folyoiratban talålunk egy bizonyitékot arra nézve, hogy a magyar
botanika a vilåg botanikåjåban is mélto helyet foglal el, nevezetesen hogy magyar botanikusok is
részt vesznek a legjelesebb botanikai vållalatokban. (Ugyanis benne 8 éven åt Staub magyar bota-
nikus szerkesztôje — referatora - —egy onållo résznek, a phytopalaeontologiånak és a kilenczvenes
években egy måsik magyar botanikus, Filarszky, szintén ållando munkatårsa e folyoiratnak.) A folyo-
iratbol minden évben két terjedelmes kotet jelenik meg. Bennük egy évben napvilågot låtott osszes
botanikai müvek fel vannak emlitve; a nagyobbakrol s nevezetesebbekrôl hosszabb-rövidebb refe-
ratum van, a jelentéktelenek vagy igen nehezen hozzåférhetok legalåbb névleg meg vannak emlitve.
A beosztåsa igen czélszerü, gyakorlati. Külön-külön fejezetek vannak a különbözö tårgyu dolgozatok
szåmåra.
Az évfolyam végén az osszes felemlitett fajnevek, utåna az osszes szerzôk betürendes tårgy-
mutatoja talålhato.
Ha tehåt bårmilyen botanikai tårgyu munkårol némi tudomåst akarunk szerezni, ha valamely
specziålis szakra vonatkozo irodalomrol kivånunk tåjékozodni, ha az ujonnan leirt fajok érdekelnek
vagy ha csak néminemuleg emlékszünk valami bennünket érdeklô dolgozatra, egyszeruen a „Just“-hoz
fordulunk, itt bizvåst megtalåljuk, a mit kivånunk. Szåmtalanszor volt alkalmam meggyôzôdni arrol,
hogy ez a folyoirat milyen hihetetlenül jo szolgålatot tesz. Valahånyszor intézetünkbôl könyvet
kérnek kölcsön és objectiv tévedésbôl hibåsan mondjåk be az illetô mü czimét, vagy mås efféle
fennakadås van, rendesen a „Just“-hoz fordulok és az kisegit a bajbol.
A nôvénytani osztåly kônyvtârâban van még tobb olyan folyoirat, melyek fôleg referålo tar-
talmukkal tunnek ki, de azok mår onållo dolgozatokat is tartalmaznak. Ilyenek pl. a kôvetkezôk :
Botanisches Centralblatt. Megindult 1880-ban, Uhlworm szerkesztése alatt. Magyar szempontbôl igen
fontos folyoirat, mert benne a „Természettudomånyi Tårsulat“ nôvénytani szaküléseirôl is jelentek
meg kimeritô referatumok. Minden évfolyama 4 kôtetbôl åll. A referatumai bôvebbek szoktak lenni,
mint a Just-féle Botanischer Jahresbericht-ben s arånylag ,frissek“, azaz mindenkor a legùjabb idôben
megjelent dolgozatokrôl szôlnak. Azonban nem terjeszkedik ki mindenre. A folyoiratot kiegésziti a
„Beihefte zum Botanischen Centralblatt“. — A Botanische Zeitung meginditôi 1843-ban Mohl és
Schlechtendal, jelenleg Solms-Laubach és Oltmanns a szerkesztöi. Közöl egész åltalånos érdekü,
fôleg morphologiai onållo botanikai dolgozatokat, referatumokat s repertoriumot. Annak idején jeles
referatumai miatt igen hires és tekintélyes botanikai szaklap volt.
A kôvetkezôkben felsorolt folyoiratokban referatumok csak mellékesen vannak s fôtartalmuk
az onållo szakszerü czikkek, åmbåtor egyikében-måsikåban igen értékes referatumok is vannak;
utobbi esetben azonban csak bizonyos specziålis szakra vonatkoznak.
B) S zisztematikai szaklapok. Hedwigia. Organ für Kryptogamenkunde und Phyto-
pathologie nebst Repertorium für Literatur. Megalapitoja Rabenhorst 1852-ben. Az elsô kötet czime:
Hedwigia. Ein Notizblatt für kryptogamische Studien. Az összes kryptogamiai tudomånyok szak-
lapja. — Grevillea, a monthly (quarterly) record of Cryptogamic Botany and its literature. 1873-ban
jelent meg az elsô, 1894-ben pedig a XXIL s ügy låtszik utolsô kötete. Meginditöja M. C. Cooke,
késôbbi szerkesztôje G. Massee. Tobbnyire angol meg északamerikai szerzôk kôzôltek benne, de
magyar botanikus — Kalchbrenner — is irt e folyôiratba. — La Nuova Notarisia. Rassegna (tri-
mestriale) consacrata allo studio delle Alghe. Redattore e proprietario G. B. De Toni. Az algologia
szaklapja. Tartalmaz olasz, franezia, német, latin nyelven irt kôzleményeket ; magyar szerzô is