A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Nôvénytâr 299 közölt mår benne. — Revue Mycologique. Recueil trimestriel illustré, consacré à l’étude des Cham- pignons et des Lichens. Fondé par le Comm. C. Roumeguère. Jô szolgâlatot tesz azért, mert a mykologiai irodalmat mintegy ôsszeszedi, bô kivonatokat, egész forditâsokat és rajzmâsolatokat is hoz. — Revue Bryologique. Recueil bimestriel (trimestriel) consacré à l'étude des Mousses et des Hépatiques. Szer- kesztôje T. Husnot. — Botanische Jahrbücher für Systematik, Pflanzengeschichte und Pflanzen- geographie, herausgegeben von A. Engler. Elsô kötete 1881-ben jelent meg. Különösen a phanerogam szisztematikânak igen tekintélyes szaklapja. Igen értékesek az ôsszefoglalô referatumai is. — Bulletin de l'Herbier Boissier. Megindult 1893-ban. Nagyobbåra svâjczi és franczia floriståk közölnek benne, többnylre franczia nyelven. — Flore des Serres et des Jardins de l’Europe, ou descriptions des plantes les plus rares et les plus méritantes, etc. Megindult 1845-ben. Jelenlegi mellékczime: Annales générales d'Horticulture. A novénytani osztâlyban phanerogam florisztikai szempontböl tesz kitünô szolgålatot. — The Botanical Magazine ; or, Flower-Garden. Az elsô, 1793-ban megjelent kôteten W. Curtis szerepel mint szerkesztô ; jelenleg „Curtis's Botanical Magazine“ a czime. — Edwards Botanical Register. Régebbi czime: The Botanical Register. 1815-tôl 1847-ig 33 kötetben jelent meg. Kivâlô ritka és dràga folyôirat. A hârom utolsônak emlitett folyôirat phanerogam nôvényfajok diagnôzisait, ismertetését és szines rajzàt tartalmazza s mint ilyenek a florisztikusnak kivâlô jô szolgålatot tesznek. Hozzâjuk hasonlô folyôirat van még tôbb is a novénytani osztâlyban. C) Àltalânosabb érdekü, fôleg morpho1ogia i, organographia i, physio- logiai, biologiai irânyüfolyôiratok. Flora oder Botanische Zeitung, welche Recensionen, Abhandlungen, Aufsätze, Neuigkeiten und Nachrichten, die Botanik betreffend, enthält. A legrégibb idô ôta fennâllô német botanikai folyôirat. 1818-ban induit meg. Jelenlegi czime: Flora oder Allge- meine Botanische Zeitung. Azelôtt a regensburgi botanikai târsulat adta ki. Jelenlegi szerkesztôje K. Goebel. Azelôtt, mikor még nem volt olyan sok és annyiféle botanikai folyôirat, mint mai nap, rendkivül vâltozatos tartalmàval tünt ki. A régebbi kôteteit lapozgatva, talâlunk bennôk minden- félét, a mi irânt botanikus csak érdeklôdhetik : ônâllô czikkek a botanika külônbôzô âgaibôl, nagyobb botanikai müveknek kritikai méltatâsa, vitatkozâsok, hosszabb-rôvidebb referatumok, irodalmi tâjé- koztatô, rôvid jegyzetek, figyelmeztetések, elmefuttatâsok, értesitések, hirdetések stb. Magyar vonat- kozâsü dolgozat is bôven van bennok. Némely régi hires magyarorszâgi botanikus, pl. Wierzbiczki, a Flora-ban közölt legtöbbet. Ujabb idôben kivetközött a Flora régi jellemébôl; a florisztika mind- jobban kiszorul belôle és ma-holnap a fejlôdéstan és organographia szaklapja vâlik belôle. — Jahr- bücher für wissenschaftliche Botanik. Meginditdja 1858-ban Pringsheim ; jelenlegi czime: Pringsheims Jahrbücher für wissenschaftliche Botanik. Egyes egyedül csak nagyobbszabâsü ônâllô dolgozatokat közöl, még pedig fôleg a morphologia, anatomia és physiologia kôrébôl. A XIX. szâzad mâsodik felének legnagyobb anatomusai s physiologusai szerepelnek benne mint szerzök, kivâltképen a németek, de mâs nemzetbeliek, igy pl. japân is. A leghiresebb magyar anatômusok neveit is talâljuk benne. — Egyike a legelôkelôbb botanikai folyôiratoknak az Annales des Sciences Naturelles. Az elsô kôtet teljes czime: Annales des Sciences Naturelles, par MM. Audonin, Ad. Brongniart et Dumas, comprenant la physiologie animale et végétale, l’anatomie comparée des deux règnes, la zoologie, la botanique, la minéralogie et la géologie. Tome premier, accompagné de planches in 4". A Paris, 1824. Botanikai kôzleményeket tartalmaz a kôvetkezôktôl : Brongniart, Kunth, Jussieu, Nées d’Esenbeck, Alph. De Candolle, A. de Humboldt. Tiz évvel késôbben megvâltozott a czime: A. d. Sc. N. comprenant la zoologie, la botanique, l'anatomie et la physiologie comparées des deux règnes, et l’histoire des corps organisés fossiles. Rédigées . . . pour la botanique par MM. Ad. Brongniart et Guillemin. Seconde Série. Tome Premier. Botanique. Ettôl (1834) kezdve minden évben a botanika külön jelenik meg két vastag kötetben. Minden tizedik esztendöben üj( series kezdôdik, ügy hogy minden series 20 kôtetbôl all. Jelenleg Van Tieghem a dirigâlô szerkesztôje. — Le Botaniste. Directeur: M. P.-A. Dangeard, 1889 ôta all fenn. Fôleg histologiai kôzleményekkel tünik ki. — Malpighia. Megindult 1887-ben. — Linnaea, 1826—1882. 38*