A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Calcit Dolomit Budapest, Svåbhegy. Selmeczbånya. Calcit Selmeczbånya. Calcit Selmeczbånya. Calcit Egremont. 1. Az åsvåny-oslénytar tôrténete. Dr. Krenner Jözseftöl. Habàr a müzeum alapitasakor 1802-ben a felejthetetlen Jôzsef nàdor, a ki a természeti tàrgyak irànt nagy eloszeretettel viseltetett, az intézetnek néhàny àsvànyt adott, az àsvànygyüjtemény tulajdonképeni alapjåt mégis Széchenyi Ferencz grôf hitvese, Festetics Julianna grofno 1808-ban vetette meg, a ki nagyobbszàmù àsvànyokbôl allô gyüjteményét a Müzeumnak ajàndékozta. Ugyan- akkor Klobusiczky Jôzsef gubernator-helyettes is adott âsvânyokat az intézetnek, tovàbbà Kubinyi Péter, a ki tôbb izben küldött vasköveket. A következö évben, 1809-ben a nàdor, a ki sokszor meglâtogatta a mùzeumot, meghagyta, hogy a természetiek külôn termekbe helyeztessenek és hogy szâmukra szek- rények készittessenek ; egyszersmind 3478 darab àsvànynyal gazdagitotta a mùzeumi gyüjteményt. Ugyanekkor Szapàry Péter grôf àsvànyok- és fossiliâkbôl allô gazdag gyüjteményét adta az intézetnek. Ebben az évben a franczia hadsereg màr Gyôrig jutott, a müzeum tàrgyait làdàkba rakva jül. 1-én Nagyvàradra szàllitottàk, a hol a megye- hàzàban öriztettek; innen 1810. mârczius havâban ismét Pestre vitték. Ez év folyamàn Tehel Lajos ô-budai vârosi orvos rendezte az àsvànygyüjteményt tudomànyos rend- szer szerint; okt. 20-àn a nàdor, Antal föherczeg, a német lovagrend nagymesteré- nek tàrsasâgàban meg is tekintette, és elismerésül Tehelt még november havàban a természetiek ôrévé nevezte ki. A Magyar Nemzeti Müzeum mûltja és jelene. 39