A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Az åsvåny-oslénytår 311 Az 1880—1884. évi öt éves cyklusban a szaporulat 5756 szâm volt, melyben benfoglal- tatik Fauser Antal helybeli gyôgyszerésznek Semsey ur åltal vâsârolt Eires gyüjteménye es a 707 szâmbôl allô collectiô, melyet a grôf Széchenyi-féle keletâzsiai expeditiô tagjai Széchenyi Béla grôf es Lôczy Lajos (akkor mùz. segédôr) a mùzeum szâmàra gyùjtôttek. 1885-1889-ig a târ 6233 darabbal gyarapodott, ezen gyarapodâsban foglaltatik a dr. Semsey ùr âltal 10000 frtért vâsârolt herczeg Eszterhâzy-féle Eires âsvânygyùj- temény, melyben a tizennyolczadik szâzadbôl hazai bânyatermékek is vannak. Itt fel kell emliteni, hogy a magyar kir. pénzügyi miniszterium tôbb izben ajândékozott a hazai kincstâri bânyâkbôl szârmazô âsvânyokat és hogy Süssner Ferencz kir. bânya- tanâcsos is rézbànyai és felsôbânyai âsvânyokkal kedveskedett a Mùzeumnak. Az 1890—1894. ôt év alatt 9667 példânynyal növekedett a târ anyaga, az ezen idôben eladâsra került gôrlitzi dr. Schuchard-féle gyüjteménybôl, mely különösen termôhelyekre nézve nagyon fontos és a melyet nagyrészt dr. Semsey ùr, részben pedig a mùzeum vett meg. Az 1895-ik év kezdetétôl a mai napig a gyüjtemény 7279 szâmmal gyarapodott. A rendes mùzeumi dotation szerzett târgyakon kivül dr. Semsey ùr a mùzeum részére a Schöffel, Frenzel, Uzlâr bârô, Marquis de Vibraye (Pârisban) és Lhotzky- féle gyùjtemények javât vette meg. Azonkivül megszerezte az egész Norpe-féle gyùj- teményt Szt.-Pétervârott és a Spindler-félét Zalathnân. Ugyano vâsârolta a mùzeum szâmâra a millenniumi kiâllitâsbôl a verespataki kincstâri bânyâkbôl a legbecsesebb aranypéldânyokat. Ezen idôszakban ajândékozott a „Muszâri aranybânya részvénytârsasâg Brâdon“ 948 ftnyi arany beltartalmù aranyérczeket a Muszâri-bânyâkbôl; a felsô-magyarorszâgi „Bânya és kohô részvénytârsasâg“ pedig 23 becses âsvânyt. Szapâry Gyula grôf pedig egy, a taskonyi pusztâjân talâlt teljes, igen becses mammuth medenczecsonttal gyarapitotta gyùjteményünket. Gyùjteményùnk ùjabban két nevezetes hazai meteorkövel is gyarapodott; ezek kôzül azt,a mely 1895-ben Nagy-Borovén, Liptôvârmegyében hullott, Kürthy Lajos fôispân szives kôzvetitésével sikerült megszereznünk, mig azt, a mely 1900-ban Ô-Fehértô kôzelében hullott, az ottani fôldbirtokos, Majlâth Jôzsef grôf nagylelkùen a Nemzeti Mùzeumnak ajândékozta. Jelenleg az âsvâny-ôslénytani osztâly hét utczai és hârom folyosô-teremben van elhelyezve, a melyhez még hârom dolgozôszoba jàrul. Ez utôbbiakban âllittatott fôl a szakkônyvtâr is. Az L szâmù folyosô-teremben lâtjuk a 3092 kôvùletbôl âllô âltalânos palaeonto- logiai gyùjteményt, geologiai formatiôk szerint rendezve. A Deâk-szobân ât jutunk a II. szâmù palaeontologiai terembe, hol nagy szek- rényekben a magyarhoni harmadkorù és diluvialis ösemlösök csontjaik és fogaik 510 példânyban vannak kiâllitva. A III., IV., VI., VII. és VIII. szâmù, tehât ôt teremben van a tulajdonképeni âsvânygyùjtemény — 4891 kézi és 3676 nagyobb diszpéldânyban — a Dana-féle chemiai rendszer szerint kiâllitva, a tôbbi anyag a szekrény-fiôkakban nyert elhelyezést.