A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Foldpåtok. 4. Asvånytår (Ill-dik rész). Dr. Zimånyi Kàrolytôl. SZILIKÀTOK ÉS TITÀNÀTOK. Az åsvånyorszåg legnagyobb és a chemiai ôsszetételt tekintve egyik legvàltozatosabb csoportja a szilikåtok. A kôzônségesebbeket és a különösen fontosakat nemcsak tanulsågos, de vàlogatott szép példànyok is képviselik ; Magyarorszâg åsvånyai közt a szilikå- toknak àltalâban csak kevés faja ismeretes, de ezek közül néhåny szépen kristâlyodva fordul elô ; ezekböl a Nemzeti Müzeumban igen értékes darabjaink vannak. A petalit (castor) Elba szigetérôl, a milarit Svàjczbôl és az eudidymit Norvégorszâgbôl nagyon ritka fajok. Sokkal szembetünôbbek a közetalkotö åsvånyok legfontosabbjai, a fôldpàtok. A kôzôn- séges orthoklàsznak csaknem ideålis kifejlôdésü kristàlyai Karlsbad, Baveno, Elba szigete, Striegau, Mursinka és Colorado lelethelyekrôl valôk. Az adulàr legszebb példånyai Svåjcz és Tirol külön- bôzô vidékeirôl valôk; a magyarorszàgiak között olyanok is vannak, a melyek érczteléreken (Felsôbànya, Boteshegy) fordulnak elo. Legszebb zöld mikroklinjaink az ü. n. amazonitok, Colo- radôbôl és Miaskrôl. Az albitnak alpesi kristàlyodott példânyai mellett méltàn felemlithetô néhâny amerikai elôfordulâs, de különösen a braziliai, Morro Velhorôl. Pompâsak az üjabban szerzett periklineink a Binnenthalböl. Az oligoklâsz nagy, âtlâtszatlan kristàlyai Warmbrunnrol, Arendalrôl és Canadàbôl; mig a labradorit nyers és csiszolt példånyai élénk és vâltozatos szinjåtékukkal gyönyörködtetnek. A monoklin pyroxenek közül szép példånyaink vannak elsö sorban a diopsidbôl Ala- és Zillervôlgy, Nordmarken stb., ezek mellett még különösen figyelemre méltô a fehér diopsid Rézbånyårol. A spodumen hiddenit nevü vålfajånak szépsége különösen csiszolt àllapotban érvé- nyesül. A wollastonit kifejlett végü kristàlyai Csiklovabànyàrôl nem kôzônséges elôfordulâs. A rhodonit élénk rôzsaszinü kristàlyodott példånyai legszebbek Pajsberg vasbånyåibol. Az amphi- bolok csoportjàbôl felsoroljuk a nagy tremolit kristålyokat New-York àllambôl, a szép fekete, kôzônséges amphibolt Arendalbôl és a finnorszàgi pargasitet; kellemes zöld szinükkel lepnek meg a különbözö nephritek. Nemzeti Müzeumunk gyüjteményében a beryllnek nemes vàlfajait, a smaragdot és az aqua- marint igen becses példànyok képviselik. A legkivålobb smaragdjaink Muzorôl valôk, részint szabad kristålyok, részint az elôfordulâst kitünôen illusztràlô diszpéldànyok ; a takovajai (Ural) smaragdok