A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

323 Az åsvåny-oslénytår ugyan nagyobbak, de nem olyan åtlåtszok, mint az imént emlitett délamerikaiak. Még két darabra keil a figyelmet különösen felhivni, az egyik egy sårgås szinü, teljesen åtlåtszo kriståly Mur- sinkàrôl, a måsik egy halvåny zôldes-sàrga nagy kriståly Minas Geraësrôl. A grånåtok Magyarorszågon is gyakoriak, sot tobb helyen igen szépen kristålyodva is talåljuk öket, fôképen Vaskô és Dognåcska vasérczbånyåiban. Ez utôbbi helyekrôl valok azok a pompås grånåtok, a melyeknek pårjåt még a legnagyobb gyüjteményekben is alig talåljuk. A tobbnyire sotét szinü kristålyok, olykor feltünô nagyok, valoban ideålis szabålyossåggal fejlettek ki, åsvånytani értéküket még növeli az, hogy egyeseken olyan kristålyalakok fejlödtek, a melyek grånåtoknål felette ritkåk. Felemlitjük még a sårgås, jåczintvoros hessonitet az Ala-völgyböl, a sotét vérvôrôs t1 lIWi ^tø Vè.' Szilikåtok. almandint Tirolbol, Alaskåbol és Kelet-Indiåbol, a spessartin rendkivul fényes kristålyait Coloradobol és az uwarowitnak csiszolt példånyåt. A ritka berylliumszilikåt az u. n. phenakit zömök, nagy kristålyai Takovaja smaragd- bånyåibol valok; néhåny év elôtt Kragerön egy üj elôfordulâsra bukkantak, innen nekünk egy ritka nagysågu kristålyunk van. Gyönyörü dioptâsaink vannak a Kirgiz-pusztåbol és a franczia Congo területröl. Gazdag topâzgyüjteményünkben az Orosz birodalombol valok a legkivålobbak. Az Uralhegy- ség két legfontosabb lelôhelyérôl, t. i. Miaskrol és Mursinkårol szintelen, illetöleg kékes zöld, gyönyörü topåzaink vannak; ezek nemkülönben egy vilågos sårga, åtlåtszo kriståly az Urulga folyo vidékérol nagysågukkal vagy ritka szép kifejlôdésükkel tünnek fel. Ujabban Japån különbözö vidékeirôl is 41*