A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

324 Az asvâny-ôslénytâr kerülnek topàzok a gyüjteményekbe, a mieink szintelenek és Tamagama-Yamàrôl valôk. A sôtét borsârga braziliai topâzokon kivül még felsoroljuk az északamerikai fontosabb lelethelyeket, û. m. Utah, Colorado és Mexiko. Egyike a legszebben kristâlyodô szilikàtoknak a datolith Tirol, Német- orszâg, Olaszorszàg és É.-Amerika lelôhelyeirôl jôl van képviselve. A braziliai kékes zôld, nagy euklâ- szok szépségével nem versenyezhetnek az alpesiek; a szabad kristàlyok kôzt legkivâlôbbak a braziliaiak, az Uralhegységbôl valôk kisebbek, sôtétzôldek. Az epidotnak eddig ismert leggyônyôrübb elôfordu- làsât a Knappenwandrôl sok szép kristâly és kisebb-nagyobb példàny illusztrâlja; mindenekelôtt kell megemlitenünk egy a maga nemében egyetlen diszpéldânyt, a mely külön âllvânyon üveg alatt van kiàllitva. Az axinitnek legrégebben ismert lelôhelyérôl, a Dauphinébôl vannak legszebb példànyaink, âtlâtszô, szegfübarna kristâlyokkal. A prehnit többnyire gôrbült lapû kristâlyokban gömb- vagy legyezôalakü halmazokban a Fassa vôlgybôl, Dauphinébôl és New-Yerseybôl. Mint ritka âsvânyt megemlitjük a bertranditot Csehorszâg- Francziaorszâg- és Coloradobôl. Igen szép, kristàlyodott hemimorphitjeink vannak Rézbânyârôl, becses példânyok, nagyobbàra még a mult szâzad elsô felébôl. A bonyolult chemiai ôsszetételü turmalin külônbôzô szinû vàltozatai közül az âtlâtszôk mint drâga- kôvek, måsok pedig a kristàlyok sajâtsâgos geometriai kifejlôdése miatt értékesek. Fekete turma- linjaink lelôhelyei Norvégorszâg, Grönland, New-York ållam és Madagaszkàr sziget, a barnåk Karinthiàbôl és Gonverneurrôl valôk. A svàjczi Campo Longorôl szàrmazô vilàgos zôld turmalin kristàly szokatlan nagysâgû; a rôzsaszinû vagy sôtétvôrôs turmalinok fcözt az û. n. rubellit a leg- becsesebb, ennek sok kristâlya kôzt külônôsen egy, nagysâga âltal tünik ki. Elba szigetérôl a tôbbi kôzt egy értékes nagyobb diszpéldânyunk van. Legûjabban ismét egy a maga nemében gyônyôrû rôzsaszinû turmalinnal gyarapodott a gyüjtemény Californiâbôl ; a 9 cm hosszû és 3 cm vastag kristâly becsét még kitünô hemimorph kifejlôdése nôveli. A viztartalmù szilikâtok kôzt az û. n. zeolithok csoportja szép mûzeâlis példânyokkal tôkéletesitik gyûjteményünket. Az apophyllit fehér, halvânyzôld vagy rôzsaszinû, sôt egészen szintelen vâlfajai Poonahrôl, St.-Andreasbergrôl, Guana- juatorôl a legszebbek. Heulandit szintelen, vagy fehér kristâlyokkal Islandrôl, idegen zârvânyoktôl téglavôrôsek a Fassa-vôlgybôl és Dumbartonshireböl. A keresztalakû ikerkristâlyokban elôfordulô phillipsit és harmotom lelôhelyei St.-Andreasberg, Oberstein és Richmond. Gyönyörüek a sârgâs vôrôs desminek Rézbânyàrôl, nemkülônben a legyezô- vagy kévealakû kristâlycsoportok az islandi mészpâton és a poonahi apophylliten. Szintelen, fehér és vôrôses chabasitjaink vannak Csehorszâg külônbôzô vidékeirôl, Obersteinbôl, Uj-Sfcôcziâbôl és erôs fényü lencsealakû kristâlyok Richmondbôl. Az auvergnei natrolithot szintelen nagy kristâlyai, mig a geodåkban képzôdôtt csehorszâgi példâ- nyokat inkåbb a vékony tüalakû kristâlyok jellemzik. Egy ritfcàbb zeolith az edingtonit, ennek jôl kifejlett nagy kristâlyait lâthatjuk Gelivararôl. A csillàmok és chloritok külônbôzô fajai a következö két szekrényt tôltik meg; a tômôr és amorph viztartalmû szilikâtok kôzt felemlitjük a szerpentint, ennek egyik szép zôld vàlfaja a williamsit Texasbôl és a nem régen Szardinia szigetén talàlt azurkék allophànt. A titanit gyémàntfényü legszebb példànyai nagyobbrészt az Alpokbôl valôk, a kristâlyok nagysâga miatt felemlitjük még az arendali elôfordulâst. A NIOBÀTOK ÉS TANTALÀTOK egyâltalâban ritka fajai, mint a pyrochlor, pyrrhit, sipylit; columbit, tantalit, skogbôlit stb. elég teljesen vannak gyüjteményünkben. PHOSPHÀTOK, ARSENÀTOK stb. A legelterjedtebb phosphåtok egyike az apatit, hasonlôan mint a fluorit, szingazdagsâgâval lep meg. Az alpesi elôfordulâsok — Zillervôlgy, Knappenwand stb. — többnyire szintelenek vagy fehérek, ellenben a cseh-szâszorszâgi Érczhegységben elôfordulô apatitek többnyire szinesek, külônôsen szép az ibolyaszinû Ehrenfriedersdorfrôl; egy cornwalli apatit szép zôld szine mellett még teljesen âtlâtszô is, mig az É.-Amerikâbôl és Norvégorszâgbôl valôk sôtét szinüek, âtlâtszatlanok, de a kristâlyok feltünö nagyok. A pyromorphit dognâcskai elôfordulâsa mellett még megemlitjük Csehorszâg, Németorszâg, Cumberland és az Uralhegység külônbôzô érczbânyâibôl eredô példânyokat. Remek kristâlyü mimetesitjeink vannak a johanngeorgenstadti régi elôfordulâsbôl. Vanadinitjeink fôképen hârom lelethelyröl vannak; a karinthiai példânyok kristâlyai vôrôses barnàk, ennél sokkal szebbek a sôtétvôrôsek Arizonâbôl; mig a csak néhâny