A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Az åsvåny-oslénytar 325 év elôtt New-Mexicoban talålt varietås, az ü. n. endlichit vilågossårga, jokora nagysâgü kristålyai- val tünik ki. A vivianit a kôzelmultban Ô-Radnàn, az érczteléreken olyan szépen fordult elo, hogy azt méltån helyezhetjük a cornwalli mellé. E gyér elôfordulàsbôl értékes darabokat låthatunk a gyüjteményben. Erythrinjeink közül legbecsesebbek azok a schneebergi példånyok, a melyeken jol kifejlett kristålykåk ülnek. A skorodit nagy diszpéldånya Minas-Geraësbôl és az almazold szinü variscit Lewistonbôl üjabb gyarapodàsok. Egy speciålisan magyarorszàgi âsvânynak, a smaragd- zôld euchroitnek Libetbànyàrôl ritka példånyai vannak kiållitva. A wavellit cseh-, német- és angol- orszågi példånyai mellett egy nagyobb Kapnikbànyàrôl különösen becses, az ti. n. kapnicit. BORÂTOK. A borsavas sok közül gyönyörü colemanitjaink vannak Californiåbol, jok a bora- citok is. A tôbbi borsavas so nagyobbàra ritkasàg, igy a jeremejewit és a rhodizit Kelet-Szibériàbôl és az Uralhegységbôl ; a ludwigit finom rostos, selyemfényü halmazait eddig csak Vasköröl ismerjuk, hasonloképen a szàjbelyitet csak Rézbànyàrôl, mindkét fajbol igen szép példånyaink vannak. SULFÀTOK ÉS CHROMÀTOK. A kénsavas sok közül elôszôr is a felsôbânyai és kapnikbånyal barytot emlitjük, a honnan szintelen, fehér, sårga, barna, olykor jokora nagysâgü tåblåkban kris- tàlyodott példånyok vannak kiållitva, a vilàgoskék Offenbànyârôl, hasonloképen tàblàs; ezeknél sokkal lapdüsabb, a rendkivül fényes, oszlopos baryt, az ü. n. wolnyn Rozsnyô kôrnyékérôl. A külföldi lelöhelyek közül jöl vannak képviselve fôképen Pribram, Freiberg és Angolorszàg több bånyavidéke. A baryttal hasonlö alakû cölestin legtöbb és legszebb darabja Urvôlgyrôl és Girgentiröl valö. Anglesitjeink a magyarorszàgi lelöhelyekröl teljesen megvannak ; ezeknél azonban sokkal szebbek a Németorszàgbôl, Szardiniàbol és Broken-Hill bànyàibol szàrmazôk. A màr régebben ismert krokoitok fôképen Beresowskrôl valôk, de ezeket kristàlyaik nagysàgàval és àtlàtszôsàgukkal messze fôlülmuljàk azok, a melyeket üjabban Tasmaniàban talàlnak. A gipsz magyarorszàgi lelôhelyei közül Kapnikbànyàrôl vannak legnagyobb àtlàtszô kristàlyaink ; Girgentiröl alak és sein tekintetében elég vàltozatosak példånyaink, némelyek viztisztàfc és szokatlan fényesek. Végül fel- emlitjük a fecskefarkalakù nagy ikerkristàlyokat a Monte Donatôrôl és a hullàmosan gôrbült, selyemfényü oszlopokat Friedrichsroderôl. A sulfàtoknak egy ritkàbb fajàval az Ürvôlgyittel, a melyet eddig csak Magyarorszàgbôl ismerünk végezzük ismertetésünket ; ennek az àsvànynak egy igen szép diszpéldànya külön kiållitva làthato. WOLFRAMÀTOK ÉS MOLYBDÀTOK. A wolframitot különösen hàrom lelöhelyröl em- litjük: a csehorszàgi Érczhegységbôl szàrmazô nagy kristàlyodott példânyokat, az aquamarinnal valô ritka elôfordulâst Szibériâbôl, végül Felsôbànya ércztelérein a trachytban elöfordulö kisebb, de jôl kifejlett kristâlyokat. Néhåny év elôtt Broken-Hill bånyåibol a ritka stolzitnak narancssårga, gyémàntfényü kristàlykài lettek ismeretesek ezekbôl néhåny szép darab szinté'n van a gyüjtemény- ben. Az arizonai wulfenitek, a mi a kristàlyok nagysàgât, fényét és pompàs vörös szinét illeti, minden egyéb ismert elôfordulâst fôlülmulnak. HYDROCARBON VEGYÜLETEK. A borostyànkô nemes fajtåi a Keleti-tenger partvidékeirôl valôk, külônbôzô szinü darabjainak némelyike szerves zàrvànyokat is tartalmaz; kôzônséges, åtlåtszatlan vålfajåt Lemberg kôzelében, egy kövületeket tartalmazô homokkôben talåljåk. A rendszeres gyüjte- mény végén az organolithokbôl naphta, hegyi kàtràny és kôszén példånyok vannak elhelyezve. Albit, Morro Velho.