A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Ichthyosaurus longirostris. 6. Oslénytår. ÀLTALÀNOS ÔSLÉNY-GYÜJTEMÉNY. Dr. Franzenau Agoston-toi. E gyüjtemény czélja a fôldkérgünk különbözö rétegeiben talàlhatô szerves lényeknek marad- vànyait bemutatni, a fôldnek legrégibb koràtôl a jelenig, A kôvületeknél — a mint e maradvànyokat nevezzük — a szervezetek làgy részei rothadàs folytàn eltüntek. Meghatàrozàsuk tehàt, kevés kivétellel, csak a szilàrd vàzak alapjàn eszközölhetö. Olykor kémiai befolyàsok kôvetkeztében az eredeti anyag eltünt és idegennel pôtoltatott, igy mészhéjak kvarczczà, haematittà, sôt nernes opàllà vàltoztak àt, de a nélkül, hogy a héj aprôlékos külsô diszitése kàrt szenvedett volna, ha pedig a hêjj anyaga teljesen eltàvolodott, helye mint üreg, azaz az illetô maradvànynak csak lenyomata maradt vissza. Gyüjteményünk àltalànos jellegü, hogy a mostanig megàllapitott geologiai idöszakok szerves zàrvànyai kronologikus sorrendben kifejezésre jussanak. Mint legrégibb képzôdménybôl, a paleozoos epocha silur periodusàbol cseh. angol, orosz és skandinâv anyag van, melyben az ezen idôben kifejlôdésük maximumàt elért ràkokhoz sorolt ügy- nevezett trilobitàk nagy szàmmal szerepelnek. Tàrsasàgukban elôfordulnak még a làbasfejü mollusz- kâkbôl az egyenes irànyban terjedô héjjal biro orthocerasok, a hajlott vagy egy sikban csavart és korongalakü cyrtocerasok és lituitesek, csigàknak különbözö fajai, tüskebörüekböl a cyathocrinus, az ürbelüeknek a hydromedusàk csoportjàt tevö graptolitek és az anthozoàk csoportjàba valô halysites, springopora és omphyna fajok. A devon periodus àllatvilàga bemutatàsàra rajnavidéki és harzhegységi anyag szolgàl. A fauna az elöbbihez viszonyitva nagy vàltozàst tüntet fel. A graptolitek teljesen kihaltak, trilobitàk gyérek, ellenben gyakoriak a làbasfejü molluszkàk közül az egy sikban csigavonal szerint csavarodott goniatitek. A tekintélyes szàmü csiganemek, a kagylôkbôl pedig a stringocephalusok, a karlàbüak, tüskebörüek és anthozoak gyakoriak. Utôbbiak a discophyllum és favastrea fajokkal, valamint e rétegôszletre a legjellemzôbb alakkal, a papucs mellsô része formàjàt mutatô Calceola sandalinàval szerepelnek. A következö fiatalabb koszénepocha rétegeiben, mely belgiumi, angol, kelet-német és cseh- orszàgi anyagot foglal magàban, az àllati maradvànyok mellett màr igen sok novénymaradvànyokat is észlelünk. Az àllati maradvànyok között itt lépnek fel elöször a kétéltüek, melyekböl az Archeosaurus