A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Az åsvany-oslénytår 331 Decheni-nek egy szép koponyàjàt, tovàbbà pånczélos halakat, néhåny trilobitàt és làbasfejü molluszkàt làtunk. A csigåkbol ez idôszak sajàtossàgàt tevô symetriàsan nôtt bellerophonokat, a kagylökböl posidonomia héjakat, karlàbüakbôl a productus nembe valôkat talåljuk, melyekhez néhàny tüske- bôrü és ürbelü jàrul. A gazdag flôràt jorészt edényes kryptogamok képezik, melyekböl többek között kiemelendök a sphenophyllum, stigmaria, sigillaria, lepidodendron, neuropteris, cyatheites, odontopteris, annu- laria stb. maradvànyok. A paleozoos epocha legfiatalabb, ügynevezett dyas periodusnak jellemzö kôvületeit türingi és szàszorszàgi anyag tünteti fel. Az àllatiak a Palaeoniseus Freieslebeni nevü halfajon kivül, a ger- villia, avicula és lyonsia kagylôkkal, a Productus horridus karlàbüval vannak meg, mig flôràjàbôl a psaronius és selenochlaena nagy faalakü harasztok maradvànyaî làthatôk. A paleozoos epocha faunàjàt és flôràjàt összetevö szervezetek nagyobb területeken is egyformàk, a kôvetkezô mesozoosban a hasonkorüaknàl vidékek szerint a maradvànyok màs és màs csopor- tulàst tüntetnek fel, mit az akkoriban elôàllott földfelületi egyenetlenségeknek : nagy kontinenseknek, külônbôzô mélységü tengereknek és elütô éghajlati viszonyoknak tudhatunk be. Igy a trias periodus also tagjànak, a tarka homokkônek dél-németorszàgi anyagàban elôfor- dulnak a chirotherium kétéltünek ôtujjü làbanyomai, myophora és gervillia kagylôk, natica csigàk, voltzia és calamites nôvények, a kôzépsôben, mely kagylômész elnevezést nyert, placodonta kétél- tüek, külônbôzô halak fogai, a Pemphix Suerii nevü ràk szép fejtora, a Ceratites nodosus és màs làbasfejü molluszkàk, csigàk, kagylôk és karlàbüak tôbb fajjal és a liliomhoz hasonlitô izült tagokbôl ôsszetett kocsànyon ülô, encrinus nevü tüskebôrü. Utôbbinak egyes kocsànytagjalt püspôk- vagy Bonifacius-fillér névvel làttàk el és némely vidéken olyan gyakoriak voltak, hogy egész rétegek keletkeztek belôlük. A periodus legfiatalabb tagjànak, a keupernek németorszàgi anyagàbôl a mastodonsaurus és Ceratodus Kaupii halnak fogai, kicsi kagylôs ràkok, mytilus és gervillia kagylôk és a lingula karlàbünak teknôi àllittattak ki. Ennek ellenében az alpesi trias hallstàdti, szt.-cassiani, recoaroi, wengeni, raibli és fassavôlgyi rétegeiben a kôvületek között fôszerepet jàtszanak a làbasfejü molluszkàk s pedig az elôbbi epo- chàban szerepelô goniatitok àltalànos formàjàt mutatô, de belsô szerkezetre lényegesen elütô ammo- nitok, tovàbbà orthocerasok sok fajjal, csigàk, kagylôk a cassianella, halobia és monotis külônleges nemekkel, nemkülônben tüskebôrüek. Az epocha alpesi rétiai periodusànak Ausztriàban talàlt anyagàt a kagylôk nagy mennyisége, a waldheimia, terebratula, rhynchonella és spirifera karlàbü nemeknek formài, a hazait, neveze- tesen a liptômegyei Hibbe kôzség mellett feltàrtat, a gervillia, lima, pecten és ostrea kagylôk és az elôbb emlitett karlàbü nemek alakjai jellemzik. A jura periodus lias korszaka angolorszàgi képzôdményeibôl müzeumunk egy nagy és kivà- lôan szép, Dorsetshire mellett talàlt ichtyosaurus koponyàt Forgàch Kàroly grôf adomànyaként ôriz, egy kevés hijàn teljes példànyt a bajororszàgî Banz-rôl, valamint egy a württembergi Holzmaden tàjàn àsott és kitünôen preparàlt, csak 90 cm.-t mérô Ichtyosaurus tenuirostris teljes csontvàzat dr. Semsey Andor ür bôkezüségének köszönünk. Kisebb kôvületek kôzôtt szerepelnek az angol-, franczia- és délnémetorszàgi képzôdményekbôl még a belotomus saurus koponyàja, halak, igen vàltozatos formàjü belemnitek és ammonitek, mint låbas fejümolluszkàk, csigàk, sokféle fajù kagy- lôk, karlàbüak és tüskebôrüek, valamint a problemås, chondritesnek és algacitesnek nevezett lenyomatok. Hazànkban e korü rétegekben talàlt szervezetek a csernyei és pécsi anyaggal vannak képviselve. Az elôbbi ammonitokat és aulocerast, az utôbbi unio, cardinia és astarte kagylökat, meg zamites nôvényrészeket tüntet fel. A jura periodus doggernek nevezett emeletének angol-, franczia- és délnémetorszàgi rétegeibôl làbasfejü molluszkàkon kivül csigàk, a kagylökböl az egész periodust jellemzö gresslya, ceromya, trigonia, pleuroperna és màs nemek fajai, féregmaradvànyok, tüskebôrüekbôl ophiuråk és karlàbüak 42