A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

332 Az âsvâny-ôslénytâr vannak kiàllitva. A hazai e korti képzôdmények faunàjàrôl, a krasso-szorény megyei Szviniczàn talalt különbözö fajti ammonitek vannak hivatva fogalmat nyujtani. A periodus harmadik idôszakàban keletkezett képzôdménybôl, a malmbol làthatôk a metrior- hynchus saurusnak dr. Semsey Andor tir åltal ajàndékozott, Fletton mellett Angolorszàgban talålt majdnem teljes koponyàja, azonfeliil angol-, franczia- és németorszàgi anyagbol halak, råkok, ammonitok és ezek zàrôkészülékét alkoto apthyhusnak nevezett héjak, csigàk igen nagy szàmmal, kagylôk, melyek között a szarvakhoz hasonlitô erôsen csavart, a diceras nembe tartozo héjak fel- Neogen kövületek. tünôk, azutàn karläbtiak, tüskebörüek a cidaris, apiocrinus, nemkülönben a thecosmilia, montlivautia és crenidium ürbelüeknek képviselôi. Végül a jura periodus legfiatalabb tagjànak, a tithonnak faunàjàt, karlàbùak mutatjàk be. A mesozoos epocha kréta periodusànak a neocomtôl a cenomanig terjedô emeleteinek franczia- orszàgi anyagàbôl a làbasfejü molluszkàk, még pedig ûgy az ammonitok, mint mellékformài : a crioceras, hamites, ancyloceras, baculites és turrilites alakok, csigàk, a jellegzô cucullea, inoceramus, janira, caprotina, exogyra és sphaerulites kagylôk, a karlàbùak különbözö nemel, az echinolampas, hemiaster, epiaster, micraster, echinospatangus, holaster, galerites és echinocorys tüskebörü nemek képviselôi àllittattak ki. A belgiumi senon-danian emeleti rétegek faunàjàt saurus és halfogak, ràkok, belemnitek, csigàk, kagylôk, a terebratula és thecidea karlàbùak, a hemipneustes, micraster, schizaster, echino- chonus tüskebörüek és az orbitoides protozoafajok alkotjàk.