A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Rudravalô himzésmintåja Kolozs vårmegyébol. 1. A néprajzi osztåly tôrténete. Dr. Jankô Jânostôl. Magyarorszâgon tudatosan legelôszôr Reguly Antal (1818 —1858) gyüjtôtt nép- rajzi tårgyakat. Alig mult hùszéves, lelkét mår is ôriàs feladat kötötte le: a finn-magyar rokonsåg kérdésének megoldåsåt tüzte ki élete czéljåul. Ezért 1839-töl 1847-ig sorra kutatta a finneket, lappokat, észteket, zürjéneket, mordvinokat, cseremiszeket, vogulokat és osztjåkokat. Utazàsaiban foként a nyelvet vizsgålta, de ô volt az elsô, ki tudta és érezte, hogy nem elég a rokon népek nyelvét tanulmànyozni, hanem azok ethnographiâjàval is foglalkozni kell; csak ez a felfogås okolja meg részérôl azt a tôrekvést, hogy a rendelkezésére allô anyagi segédeszkôzôk végtelenül szükös volta daczåra is, mindenütt összegyüjtse eredetiben vagy mintåkban a nyelvrokon népek tårgyait is. A kilenezévi helyszini kutatås tragikusan végzôdôtt, a munka és fàradalmak ôsszetôrték s végül 40 éves koråban 1858-ban megôlték testét- lelkét annak az embernek, ki magyar szemmel és lélekkel elsônek pillantott be mélyen a finn-magyar rokonsåg kérdésébe. Reguly maga nem tudta feldolgozni tanulmànyai- nak egyetlen részét sem, màsodkézbôl Toldy Ferencztöl azonban ismerjuk terveit s ezekben a néprajznak jelentékeny szerepet kivånt adni, «Néprajzi tapasztalåsait és anyagait Reguly két terjedelmesebb munkåban fogja elöterjeszteni; egyben, mely az ôsszes finn néptôrzsôket ismerteti, s egyben, mely a jugri finneket különösen târgyalja ; e néprajzi munkåban is gyakor tekintet van a mi nemzetünkre». Ez idézet nyiltan utal arra, hogy Reguly ôsszehasonlitô néprajzi tanulmånyokat is végzett s néprajzi gyuj- teményét nyilvàn e czélbôl szerezte össze. De Reguly meghalt s a néprajzi anyag kiadàsàra vonatkozô tervei vele együtt szâlltak sirba, gyujteményét, mely akkor 92 A Magyar Nemzeti Mûzeum multja és jelene. 43