A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

338 A néprajzi osztâly darabbôl àllott, ôhajtâsa szerint a m. t. akadémia 1847-ben a M. N. Müzeumnak ajândékozta s ez volt az elsö néprajzi gyüjtemény a M. N. müzeumban s tudtunkkal Magyarorszàgon is. A Reguly gyüjteménynek a M. N. Müzeumban egy negyedszàzadon semmi hatâsa sem volt. Ez az ido a néprajznak nem kedvezett. A hazai néprajz rendszeres müve- lésétol még tavol âllottunk. De mâr a hatvanas években az eurôpai müzeumok néprajzi gyüjteményei mind szélesebb alapot nyervén s népszerüségük mindinkâbb terjedvén, egy ily gyüjtemény megteremtését hazànk müvelôdésének vezetö kôrei is szükségesnek nyilvànitottàk. A kezdeményezést bàrô Eötvös Jôzsef vallàs- és kôz- oktatàsügyi miniszter adta meg, megbizvân 1868-ban az amerikai utazàsaibôl hazànk- ban jôl ismert Xàntus Jânost, hogy csatlakozzék az éppen akkor elindult csztrâk- magyar keletàzsiai kereskedemi expeditiôhoz, gyüjtsön és vàsâroljon a Magyar Nemzeti Müzeum természetrajzi osztâlya és egy alakitandô üj, de még nem kifejezetten néprajzi osztâly részére târgyakat, belâtâsâra, ügyességére és gyakorlati tapasztalatâra bizvân a gyüjtendö târgyak megvâlasztâsât. Xântus Jânos a keletàzsiai expeditiôhoz Jàva szigetén csatlakozott, azzal bejàrta Sziàmot, Khinat, Japånt; Japånban megvàlva a keletàzsiai expeditiôtôl, onnét egyedül utazott Borneoba, hol hat hônapot töltött a vad dajàkok között, igen érdekes gyüjteményeket szerezve. Ujtàt ezzel be is fejezte s több mint két és egy negyedévi tàvollét utàn 1871-ben hazaérkezett. Itthon legott rendezte és ideiglenesen kiàllitotta a gyüjtött tàrgyakat s azokrôl katalogust készitett. A leiro jegyzék szerint a gyüjtemény 2533 darab tàrgyat foglalt magâban s ez képezte alapjât a M. N. Müzeum néprajzi osztàlyànak, mely 1872-ben szerveztetett, orévé ez évi màrczius 5-én Xàntus Jànos neveztetvén ki. Az üj osztàly azonban sokàig nélkülôzte azt a hatàrozott, s a hazai néprajzon alapulô programmot, mely az ily gyüjtemény fejlôdésének egészséges irànyt, nemzeti hivatàst biztosit. S kétségtelenül ez volt a fooka annak a tespedésnek, mely a néprajzi osztàlyban a megalakulàst nyomon követte. Mert az elsö lépés utàn az osztàly érde- kében tizenöt éven àt nemcsak hogy semmi sem tôrtént s az osztàly ôrének sem helyiséget, sem dotâtiôt nem bocsàtottak rendelkezésére, hanem még gyüjteményét is megdézsmâltâk. A Reguly-gyüjtemény egy része a régiségtàrba, mâs része az egyetemre, néhàny darabja az iparmüvészeti müzeumba került s a néprajzi osztàlyban a 92 darabbôl csak 58 maradt meg. Az akkoriban a természetiek tàràval kapcsolatban àllott s hazai ipartermékeket magàban foglalô «kézmüves-gyüjtemény»-t sem a néprajzi osztâly kapta, hanem szétosztottåk az iparegyesület, a Jôzsef-müegyetem technologiai osztâlya és a technologiai iparmüzeum között Majd az iparmüvészeti müzeum szer- vezése alkalmâbôl annak igazgatôja miniszteri engedélylyel a néprajzi osztâly kelet- àzsiai gyüjteményének javarészét — 1060 darabot vitte el s mint ôrôk letétet helyezte el az üjon szervezett müzeumban. A néprajz veszendô ügyére ekkor sujtott le a végso csapâs: az 1873-iki bécsi vilâgkiàllitâs. A kôzoktatàsügyi miniszter Xântus- nak megbizàst adott, hogy utazza be az orszàgot, gyüjtse össze a hâziipari termékeket a bécsi vilàgkiàllitàs szâmâra s együttal megigérte, hogy a szerzendö gyüjtemény a kiâllitâs utàn a néprajzi osztâly tulajdonâba megy àt. Ez volt az elsö alkalom, hogy