A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A néprajzi osztåly 339 a néprajzi osztåly magyar alapra helyeztessék, nemzeti hivatâst nyerjen s ezt sem lehetett kihasznâlni. Xântus Jânos ugyanis Romer Florissal 2500 darabbol allô magyar néprajzi târgyat gyüjtôtt s a vilâgkiàllitâs berekesztése utân a kôzoktatâsügyi mi- niszter az egészet nem a néprajzi osztâlynak adta, hanem âtengedte az iparmuvészeti müzeumnak. A néprajzi osztåly tespedésének tizenôt éves korszaka alatt azonban a hazai néprajz s különösen a vele rokon tudomânyok Magyarorszâgon mindjobban kibon- togattâk szârnyukat, sokat fej- lôdtek s hatåsuk nem marad- hatott el a Magyar N. Muzeum néprajzi osztålyåra sem. Miôta Hunfalvy Pål a magyarsàgnak a finn-ugorokkal valô nyelvi (1876) Vâmbéry Armin pedig a tôrôkséggel valô ethnikai rokon- sâgât hirdette (1882), az egye- temen pedig Török Aurél az anthropologiât és ethnographiàt elôadta (1882), a hazai néprajz irânt is ébredezni kezdett a figye- lem. Az 1873-iki bécsi vilâgkiàl- litâs ôta a Budapesten 1876-ban tartott nemzetközi statisztikai kongresszus, a melyen dr. Herich Kâroly a hâziipart is napirendre hozta, majd a Pârisban 1878-ban tartott nemzetközi kiâllitâs, me- lyen külön csoport mutatta be hâziipar czimén a magyar néprajzot, majd a Budapesten 1881-ben tartott nôiparkiâllitâs az érdeklôdést egyre fokoztâk s az 1885-iki orszâgos kiâllitâs kü- szôbén immâr âltalânossâ vâlt a Xântus jânos. nézet, hogy a néprajzi tudomâny müveléséhez gyüjtemény kell. A kiâllitâson tényleg gazdag néprajzi anyag gyült össze, melyben a néprajzi osztâly is részesedett, a mennyiben jô késôre ugyan, t. i. csak 1899-ben megkapta Herman Ottônak azt a mintegy 200 tételbôl âllô halâszati gyüjteményét, melyet ez Semsey Andor megbi- zâsâbôl gyüjtôtt s melyet a gyüjtö és megbizôja közös megegyezéssel a néprajzi osz- tålynak ajândékoztak. Herman Ottônak ez az 1885-diki magyar halâszati gyüjte- ménye volt tehât a Magyar Nemzeti Müzeum néprajzi osztâlyânak elsô rendszeres magyar gyüjteménye. 43*