A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Tålas fogas, Toroczkôrôl. 2. A magyarorszàgi gyüjtemény. Dr. Båtky Zsigmondtôl. E gyüjtemény azon népi (népies, néprajzi) tàrgyakat foglalja magàban, melyek a természet és tôrténet àltal megszabott Magyarorszåg területérôl az e foldet lako külônféle nemzetiségü és nyelvü s a müvelôdés különbözö fokân allô népektôl szàrmaznak. Minthogy a magyar néprajzi tudomàny ez irànya még oly fiatal, hogy termékenyitô hatàsàt nemzeti müvelôdésünk mezején eddig csak imitt-amott éreztette, méltàn vetheti fel az olvasô azt a kérdést, mik hàt azok a népi tàrgyak, melyek a paraszt-ritkasàgokat gyüjtô dilettantismus kereteit messze tülhaladva megérdemlik, hogy tervszerüen egybegyüjtve Nemzeti Müzeumunkban helyet foglalhassanak, a hol eddig ilynemü târgyakbôl csak letünt korok emlékeit, û. n. régiségeket ôriztek, s hogy e gyüjteményeknek mi a rendeltetésük, milyen természetü és mérvü kulturalis jelentôségük van ? A felelet ez: Népi tàrgyak mindazok, tehåt ôsszegyüjtendôk, melyek az egyszerübb, a falusi (jobb kifejezés hijàn) nép telkén, hàzàban, udvaràban, gazdasågåban megmozdithatôk és elvihetôk; a melyek pedig el nem vihetôk, lerajzolandôk vagy mintåkban utànzandôk. E gyüjteményeknek a czélja elso sorban az, hogy megmutasssàk a jelenkoriaknak, milyenek vagyunk ma, az utôdoknak, hogy milyenek voltak az elôdôk. Igy ölelkezik a néprajz a régészettel ; ügy is mondhatnànk, hogy a néprajz nem mås, mint mostankori régiségtudomàny ; hol kezdödik az, hol végzôdik emez, meg- àllapitani nem lehet. A néprajzi gyüjtemény egyenes folytatàsa a régiséggyüjteménynek, de annal hivebb és igazabb képpel szolgàl a szemlélônek a bemutatott nép müveltségi àllapotàrôl, mert a nemzet nagyobb tômegét öleli fel, amannak tanusàgait is felhasznålhatja, mükôdése messzebbrehatô s a jelenben vagy a kôzelmultban mozogvàn, a nép valô életének feltàràsàhoz közelebb férkôzhetik. Egy ilyen gyüjteményben össze kell szednünk a magyarsäg és a nemzetiségek összes néprajzi tàrgyait, hogy a kutatôk és a nagykôzônség lassa a magyar nemzetet alkoto külônféle nyelvü és szàrmazàsü népek kulturvagyonàt és kulturhorizontjät, az egymàsra gyakorolt hatàst, az egyezést, a külônbséget. Be kell mutatnunk tovàbbà leheto kimeritô ôsszeàllitàsban azon egyszerü foglalkozàs- môdokat s azoknak müvelôdéstôrténetileg rendkivüli fontossâgü, bâr eddig kevés figyelemre méltatott szerszàmait és termékeit, melyek e nemzet egy-egy nagyobb tômegének, vagy socialis fejlôdés révén karaktert adô részének mindennapi létfentartô munkàjànàl hasznàlatosak. Ez utôbbiak gyüjtemé-