A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene
År: 1902
Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája
Sted: Budapest
Sider: 382
UDK: St.f. 9(074) A Mag
(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)
Søgning i bogen
Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.
Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.
Digitaliseret bog
Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.
Fegyverek a Kaukàzusbôl.
3. A rokon népek gyüjteménye.
Dr. Jankô Jânostôt.
A néprajzi osztåly måsodik fôcsoportja a magyarral rokon népek néprajzi tårgyait mutatja be.
A népek rokonsåga külônbôzô értelemben veendô a szerint, hogy a rokonsåg megållapitå-
sånål mit tekintünk irânyadônak, a nyelvet, a vért vagyis physikumot, vagy a mûvelôdési ålla-
potot. Igy pl. a szårt ma török nyelven beszél, tehàt nyelvileg az ural-altåjiak török-tatär csoportjåhoz
tartozik. Am tudjuk pontosan, hogy a szårtsåg még nehåny szåz év elött az åzsiai pusztåk peremén
levo oåzisoknak megtelepült, vàroslakô és kereskedö, nyelvileg és vérbelileg tiszta perzsa és méd
— Iielyesebben iråni — tehåt årja népe volt, mely behôdolt a töröknek, åtvette annak nyelvét,
de anthropologiailag måig is iråni maradt. Viszont a tôrôkség ott, a hol megszünt tisztån barom-
tenyésztô nomåd nép lenni, mely minden szukségletét barmaibol és a végtelen pusztåknak csak
helyenkint és idônkint tenyészo sovåny novényvilågåbol fedezte, természetesen a fôldmüvelést
és ipart üzô vàroslakô iråni (szårt és tadsik) kulturåjåt vette åt s igy kulturålis rokonsåg ållott
elo minden nyelvi és faji rokonsåg nélkül. Igy a sarkkori népeknek is abban a kényszerüségben,
hogy a foldrajzi, természeti és éghajlati tényezôkhôz alkalmazkodjanak, egészen sajåtos kulturåjuk
fejlödött ki, mely jellegzetes vonåsaiban, szellemében azonos ugy a grönlandi eszkimonål, mint
Alaszka indiånjainål és Åzsiåban a nyelvileg török jakutoknål, az anthropologiailag mongol sza-
mojédoknål.
Hogy nyelv, faj és müvelôdés mennyire nem fedik egymåst, arra kitünö példåt nyujt maga
a magyarsåg is. Nyelvünk kétségtelenül ugor szerkezetü, de szokinesében sok a török elem; vér-
alkatunk, physikumunk, a mennyire az, az eddigi kevés kutatåsbol megållapithato, a tôrôkséghez
sorol bennünket; végül ösi müvelôdésünk maradvånyai, a mennyire azok a honfoglalåskori magyar
lovassirok fémornamentikåjåban, valamint a XVIII. szåzadbeli székelykapuk s bizonyos jelenkori
påsztorfaragvånyok némely jellemzö diszitö motivumåban s végül némely ruhadarabunk alakjåban,
■M