A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

360 A néprajzi osztåly Az åzsiai ugorokat ma két nép képviseli, a vogul és az osztjâk, melyek az Ural keleti lej- tôjén, az Irtys-Ob vizmedenczéjében laknak. E népek ismerete reànk nézve azért jelentôs, mert éppen ezek a magyarnak legközelebbi nyelvrokonai. Igaz, hogy szâmuk nem nagy, vogulok vannak vagy 6000-en, osztjåkok vagy 26,000-en s igy az åzsiai ugorok összesen 32,000-en, de nagyobb területen laknak, mint a magyar-osztrâk monarchia, rohamosan oroszosodnak, betegségek megtize- delik ôket s igy ethnographiai târgyaik felgyüjtése is sürgôs feladat. E népek târgyi kulturâjât ma mintegy négy szobära terjedö gyüjtemény mutatja be müzeumunkban. Reguly nehâny tôrténeti értékü darabjât kivéve, a gyüjtemény zômét boldogult Pàpai Kâroly dr. és Zichy Jenö grof megbizâsâbol e sorok iröja gyüjtôtték össze, majd Pàpay Jôzsef, a Zichy-expeditio nyelvésze és Kiss Ernö mérnôk, a ki 1899-ben Obdorszk vidékén vasutat traszirozott, egészitették ki. Pâpai Kâroly dr. gyüjtésel fôleg a vogulokra terjeszkednek ki és legkivâlobb csoportjai azok, melyek e nép vadâ- szatât, halâszatât, hâzi munkaeszkôzeit és téli ruhâzatât mutatjâk be, pâratlanul allô kinese pedig az a kis csoport, mely a samânkodâshoz szükséges târgyakat s különösen a rénszarvas-âldoza- toknâl hasznâlt ezüst eszközöket foglalja magâban. A Zichy-expeditio, melynek egyik feladata éppen Pâpai Kâroly dr. gyüjteményeinek kiegészitése volt, fôként az osztjâk ethnographia felgyüj- tésére törekedett s a felsorolt csoportok kiegészitésén kivül különösen ornamentâlis szempontbôl âllitott össze gazdag gyüjteményt; igy gazdag sorozatokat szerzett be azokböl az osztjâk himzé- sekböl, melyeket eddig csak Reguly és Pâpai nehâny mutatvânydarabjâbôl ismertünk, tovâbbâ a kéregornamentikâk düczos, vakart, râvarrt, âttôrt stb. vâltozataibôl az alakok jelentésével együtt. (Lâsd tâblânkat.) Mlg Pâpai Kâroly csak élôkôn végzett anthropologiai tanulmânyokat s fénykép- készüléke megromolvân, alig-alig hasznâlhatô fényképeket készithetett, a Zichy-expeditio két teljes csontvâzat s harmincz koponyât szerzett meg az osztjâkoknak oroszok âltal maig is érintetlen területérôl s ezenkivül mintegy 300 jol sikerült fényképet vett fel ùgy az âltala megmért élô egyénekrôl, mint az épitkezésrôl, a viseletrôl s a costume-gyüjteményt a nyâri viselet példânyaival, az anthropolo- giai gyüjteményt hajmintâkkal, kéz- és lâbkonturokkal egészité kl. Itt kell felemlitenünk azon nehâny darabot is, melyek Pâpai Kâroly dr. gyüjtésébol az osztjâkoktol északra lakô ugor nyelvü zürjénektôl és mongol eredetü szamojédoktôl szârmaznak; ezek a vogul és osztjâk târgyakkal valô feltünô hasonlatossâgukkal legjobban igazoljâk, hogy ez az egész kultura mennyire függ a földrajzi és éghajlati viszonyoktôl, melyek kényszeritôen nyomjâk râ valamennyire egységesitô bélyegüket. A volgai ugorok alatt a votjâkokat, cseremiszeket és mordvâkat értjük. A votjâkok ôsszes szâma mintegy 275,000 s fözömük a Kâma és Vjatka folyok kôzt lakik. A cseremiszek szâma a 260,000-et haladja meg s tömegük a Vjatka és Volga kôzt helyezödik el. Végül mordvâk mintegy 1.150,000-en vannak s az Oka és Volga folyok kôzt szâmtalan aprôbb-nagyobb népszigetben ôriâsi területen szétszôrva laknak. Ezek kôzül nyelvileg a votjâk âll a magyarral a legkôzelebbi rokon- sâgban, mig a cseremisz és mordva rokonsâga a magyarhoz az ôsszes ugor nyelvek kôzt a leg- tâvolabbi. E népek târgyait müzeumunk szintén a Zichy-expeditio szerzeményeibôl mutatja be. A Zichy-expeditiönak a szâratovi kormânyzôsâgban volt alkalma a mordvâkkal meglsmerkedni s azok néprajzi târgyait felgyüjteni a müzeum szâmâra. Ez a gyüjtemény azonban kisebb jelentô- ségü ama mâsik mellett, a melyet Zichy Jenô nagylelkü âldozatkészsége szerzett meg intézetünknek s ez a Kuzneczov-féle hires himzési gyüjtemény. Kuzneczov I. régebben egyetemi tanâr Kazânban, most egyetemi kônyvtârigazgatô Tomszkban, vérbelileg maga is félig cseremisz lévén, âllando ôssze- kôttetésben élt a legelôkelôbb mordva, cseremisz és votjâk csalâdokkal s ezektôl egy egész ember- életen ât szerezte ôssze azt a mintegy 120 darabbôl âllô himzési gyüjteményt, melynek minden egyes darabja hitelesen datâlt, 50—200 éves, selyemmel himzett, telve ôsi s mégis magas fejlettségü motivumokkal s melynek tùlnyomô része e népeknek még virâgzâsi korâbôl a XVII. és XVIII. szâzadbôl ered. Mig a cseremiszek és mordvâk himzései csak oly közeli rokonsâgot mutatnak, mint nyelvük, melyek az ugorsâg csalâdfâjâban éppügy szomszédok, mint p. o. a magyar és vogul, a votjâkoké ezektôl feltünôen elüt ûgy anyagra és technikâra, mint az alakelemekre nézve s annyira sajâtos csoportot alkot, hogy ahhoz analogiât eddig sem Eurôpâban, sem Azsiâban nem