A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A néprajzi osztåly 361 talaltunk, ha csak bizonyos bolgàr himzéseket nem tekintünk olyanokul. A Kuzneczov-gyüjte- ménynek mintegy negyedrésze a csuvasoktol ered, melyek tudvalevôleg a nyelvészek mai meg- àllapodàsa szerint elugorosodott torok nép, szåmuk mintegy 600,000 s fôtômegük a cseremiszek és mordvàk kozé beékelve, kisebb részük a mordvàk közt szétszôrva él; nyelvük ismételten fog- lalkoztatta nyelvészeinket, mert magyar nyelvünkben is több csuvaszos jelleget s nehàny csak a csuvas nyelv segitségével megfejtlietô jelenséget figyeltek meg. A csuvasok a tàrgyi néprajz szem- pontjàbôl alig különböznek a cseremiszektôl és mordvàktôl, kikkel együtt élnek és laknak s ezt bizonyitjàk himzéseik is, melyek teljesen azonos typusüak azokéval. A nyugoti ugorokhoz a finnek, lappok és észtek tartoznak. A finnek szåma mintegy 2Vå millio s Finnorszàgot lakjàk. Tôlük északra, Kola félszigetén és Svédorszàg északi tàjain, a lappok üzik nomad életmôdjukat s szåmuk a 25,000-et alig haladja meg. A finnektôl délre a Balti-tenger finn és rigai oble közt az észteknek mintegy 390,000 fönyl népe hùzodik meg. Nyelvileg a hårom nép a legszorosabb rokonsågban van, mindannyi az ugor alapnyelv déli àgàhoz tartozik s igy a magyartol, mely az északi åg tagja, meglelietôsen tàvol all. Mig a lappok és észtek néprajza müzeumunkban gyengén van képviselve, a finnek néprajzàt igen szép és meglelietôsen teljes gyüj- temény mutatja be, melynek zômét Vikar Béla szerezte be s melyet azutàn Schwindt Tivadar egészitett ki az igazgatàsa alatt allô helsingforsi finn néprajzi müzeum anyagåbol. Teljesen van képviselve a ruhàzat a fôbb vidékek szerint, a himzések külônbôzô faja gazdag sorozatokban, a nôi és férfi munkaeszközök, a vadàszat, halàszat és gazdàlkodàs szerszàmai s a gyüjtök különösen arra tekintettek, hogy a mit beszereznek, a finnségre typikusan jellemzö legyen, menten minden nyugati — svéd — befolyàstôl. A finnek — s ezt megint eltanulhatjuk tôlük — àltalàban arra tôrekesznek, hogy néprajzuk ne csak hazai gyüjteményeikben, hanem a külföldön is jo s szinte mintaszerü kis gyüjteményekkel legyen bemutatva s meg is talåljuk azokat Szt.-Pétervàrtôl és Stockholmtöl kezdve le Rômâig csaknem minden nagyobb kôzépeurôpai néprajzi müzeumban. A velünk rokon népek kôzül kulturalis kapcsolat kôti ôssze a magyart a Kaukåzussal és az Irånnal, s ezt ma mår bizonyos tôrténeti adatokon és hagyomànyokon kivül a nyelvészet leg- ujabb kutatàsai is mindjobban megerositik ; ez inditotta Zichy Jenö gröfot arra, hogy a Kaukàzus néprajzàt is figyelmére méltassa s elsô két expeditiôjànak eredménye az a becses gyüjtemény, mely müzeumunkban a Kaukàzus néprajzàt mutatja be. A Kaukåzusban vagy 50-féle nép, mely mind külônbôzô nyelvet beszél, verôdôtt ôssze s természetesen Zichy Jenô sem gondolhatott arra, hogy két utazàsàban mind az 50 népnek teljes néprajzàt gyüjtse egybe; ô arra törekedett, hogy a Kaukàzust àltalànosan és kivàlôan jellemzö darabok gyüjtessenek egybe s ezzel oly keretet adjon, melybe a késôbbi s immàr egyes népekre specialisan kiterjeszkedö gyüjtések mindenkor jôl beilleszt- hetôk. E gyüjtemény elsô csoportjàt a legkülönbözöbb ruhanemüek és jàrulékaik képezik; a fejre- valôk közt ott talåljuk a baslikokat, a nôi hengersapkåkat, a grüzok bàrsonyra himzett pàrtàit, a férfisapkàk legkülönbözöbb formàit, a bundaféléket, a férfi és nôi ruhanemüeket, az ezekhez szükséges nyers anyagokat; a làbravalôk több fajtàjàti a harisnyåkat, làbszàrtakarôkat, czipô- féléket, a férfi és nôi öveket, ékszereket, a jàrulékok kôzül a pénzestàrczàkat, tükröket, pipàkat és botokat. A måsodik csoport a hàzat és berendezési tàrgyalt foglalja magàban ; a Kaukåzusban divatos lakôhàzak, temetkezési helyek gyônyôrü modelljein kivül a teritôk, pàrnàk, szônyegek, külônféle edények, ivokanalak, fakancsôk, agyagedények, vizedények, bütorok, gazdasàgi eszkôzôk, kések egész sorozata és a külônféle hangszerek gazdagitjàk e csoportot. A harmadik csoport végül a fegyvereket és lôszerszàmokat, melyekrôl a Kaukàzus mindenkor hires volt, egyesiti magàban, a sisakok, sodronyszövetböl valô vértezetek, buzogànyok, fokosok, baltàk és bàrdok, pisztolyok és puskàk, kindsàlok és kardok, ijak és nyilak és egyéb jàrulékok, a lôszerszàmok kôzül a kantàrok, szügyellôk, farmatringok, csôtàrok és terhellôk, nyergek, nyeregtakarôk és nyeregvàn- kosok, izzasztôk, lôtakarôk, nogajkàk és àltalvetôk stb. sorozatait mutatvàn be. A tàrgyakat pompàs fényképgyüjtemény egésziti ki, a mely nemcsak a tàrgyak alkalmazàsàt, hasznàlatàt mutatja be, hanem a külônbôzô népfajok anthropologiai typusairôl is fogalmat ad. Ennek a kaukàzus! gyüj- A Magyar Nemzeti Mûzeum multja és jelene. 46