A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

362 A néprajzi osztåly teménynek nem kevésbbé fontos és értékes része az az archaeologiai gyüjtemény, melyet ugyan- csak a nemes grof tir szerzett meg s a mely szôrvànyos leleteken kivül fôleg a bakszan- és csegemvölgyi leletekbôl åll s Uruzbijev Izmail herczeg åsatåsaibol és gyüjtéseibôl szårmazik. Ez a régészeti gyüjtemény mår rendkivül érdekes tanulsågokat foglal magåban, melyeket annak tudo- månyos feldolgozoja, dr. Posta Béla a következökben foglal össze : „Mindenekelött bizonyos, hogy a magyarföldi régészeti leletek és a kaukåzusiak közt concordantiåk vannak, de ezek elébb mint a fémkorokkal nem kezdödnek. A fémkorokkal kezdôdô concordantiåk vonatkoznak I. a Zichy- gyüjteményben talålhato tiszta rézbôl készült szerszåmokra ; 2. a magyarorszågi bronzkor és åtmeneti vaskor leletei között talålhato oly egyezésekre, a melyek különösebben az åzsiai területeket jel- lemzik s a nyugoteuropai hasonlo leletekben vagy éppen nem, vagy csak szorvånyosan konstatål- hatok; 3. azon egyezésekre, a melyek a szkitha földi csoportban talåljåk erôsen jellemzo kifeje- zésüket és végül 4. azon szoros egyôntetüségre, mely a kaufcåzusi és magyarorszågi leletek közt idoszåmitåsunk elsö szåzadaitol csaknem az ezeredik évig konstatåHiato“. Zichy Jenö grof a Kaukazus bejåråsa utån egy rovid ideig tarto utat tett Bofchara és Sza- markand vårosokban. E vårosokbol, különösen Bokharåbol szintén gazdag néprajzi gyüjteményt hozott haza, mely foképen ékszerekbol, himzésekbol, szönyegekböl és ruhåkbol åll. Ezek a tårgyak tülnyomo részükben a szårtok ipari tevékenységének eredményei s igy az iråni kultura bemuta- tåsåra alkalmasak. Ezek a vårosok az åzsiai steppe-öv déli peremén helyezkednek el s tôrténetük ugyanaz; a vårosokat a magas és finom mûveltségü, fôldmüvelést és hagyomånyos ipart üzô lete- lepedett iråniak - — persåk és médek — laktåk, mig a pusztåk lakôi a nomåd turkomånok voltak; a harczedzett s csak primitiv kulturâjü tôrôkség minden szükségletét, a mit a steppék ållat- és novényvilågåbol maga elo nem teremthetett, ezektöl az iråniaktol vette elöször békés kereskedelmi liton, majd erejének tudatåra ébredvén, mint törzsökös nomåd meghöditja az oåzisokat s össze- keveredik azok népével, elsö birtokosaival, kik åtveszik a hodito nyelvét s törökül beszélô iråniak vagyis szårtok lesznek s iparukkal igy szolgåljåk tovåbb az uraikkå lett népeket. Ezeknek az åtalakulåsoknak a megfigyelése pedig azért érdekes reånk magyarokra, mert hiszen mindaz, a mit nyelvünkben, kulturånkban iråni és kaukåzusi hatåsnak tekintenek, minden valôszinüség szerint egészen hasonlo ûton jutott hozzånk is. Am a szårt kultura mår maga is keveréknek tekintendö, mert a mennyiben a nomåd töröksöget kellett szolgålnia, annak izléséhez is alkalmazkodnia kellett. Ezért fontos, hogy a maga tisztasågåban ismerhessük meg e kultura mindkét elemét, a persåt és a nomåd törököt. E két irånyban ugyan gyûjteményünk még szegény, de a kezdet megvan. Persa gyujteményt kisebbszerüt — még Pulszky Ferencz våsårolt, mely különösen agyag- és fémipari tårgyakbél åll, mig a nomåd torokségtol, a Przsevalszk kôrnyékén tanyåzo karakirgizektöl szårmazik Almåsy György kicsiny, de vålogatott darabokbol ållo gyüjteményének tülnyomô része. Legnagyobb darabja egy teljes kirgiz jurt mintegy måsfél méter magas, igen pontos modellje az ôsszes részletekkel együtt. Igen érdekes készség benne a solymåszati; a solyommal és sassal valô vadåszås, mely Europåban ma mår csak a tôrôkôknél honos, a kirgizeknél még teljes virågjåban van meg; a készséghez tartozik a solymåsz keztyü, a manko, a melyen a nyeregben ülö lovas sölyomtartö karja nyugszik, a sôlyombéko, a sölyomsipka s özbörböl készült egy pår båbalak a betanitåsra, a mit hosszü kôtelen a lovas maga utån hüz, hogy a fiatal madarak futo ållatnak nézvén azt, råcsapjanak; ezek a tårgyak, valamint a különbözö lötejtartö bôredények, börtömlök, a pusztai élet szåmåra kovåcsolt vasmécsesek, a gyermekjåtékszerek, a lohåton hordozhatö bölcsö stb. mind a pusztåk àllattenyésztô nomåd tôrôkségének legjellegzetesebb productumai s éppen ezért igen becses kiegészitoi gyüjteményeinknek. S ezzel sétånkat a velünk rokon népek néprajzi gyüjteményein keresztül be is fejeztük. Nem arra helyeztük a fôsülyt, hogy minél több tårgyat bemutassunk, hanem hogy azokat az eszméket kidomboritsuk, a melyek minket magyarokat ezen gyüjtemények osszeållitåsåra ösztönöznek. Ne felejtsük, hogy Reguly-töl kezdve, a ki Azsiåban jårt magyar ember, azt mindig ugyanazon eszme vezérelte gyüjtéseiben : hogy a magyar ôstôrténetnek szolgåljon. Ez az eszme annyira magasztos,