A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

4. A nemzetközi gyüjtemény. Dr. Semayer Vilibàldtôl. A megelôzôkben ismertetett gyüjteményeink, t. i. a magyarorszàgi, azaz a magyarsàg és a magyar hazât lakô szlàv, germân és roman néptôredékek, tovàbbà a magyar rokonsâg, azaz a finn-ugor és tôrôk-tatàr népek müveltségi vagyonàt feltüntetô gyüjteményeink mellett a „nemzetközi“, vagy mint röviden mondani szoktuk, az „exotikus“ gyüjtemény a néprajzi osztàlynak az a tôbbé- kevésbbé külônàllô harmadik csoportja, melynek örök dicsôsége leend, hogy Reguly Antal kevés szâmü tàrgybôl allô gyüjtésétôl eltekintve, ez volt az a csemete, melybôl a néprajzi osztåly immâr elég terebélyes fåja fejlödött. Megalapitåsa a Magyar Nemzeti Mùzeum szàzados fennâllàsa utolsô négy évtizedére esik. Bôlcsojénél nem kisebb férfiü ållott, mint az üjjàszületett Magyarorszåg halhatatlan kôltô-minisztere, bàrô Eötvös Jôzsef, ki jôs lelkével ebben az irànyban is messzebb lâtott, mint a körülötte nyüzsgö tömeg. Tervelnek megvalôsitôjàul Xåntus Jånos tengerészkapitâny hazànkfiàt szemelte ki. Vàlasztàsa helyesnek bizonyult. Mikor Xântus Jànos, mint a néprajzi osztàly elsô igazgatô-ôre, hét évvel ezelôtt sirjàba szållott, a végigszenvedett sok viszontagsâg daczâra a Magyar Nemzeti Müzeum néprajzi osztàlya szilàrdan meg volt alapozva. Fontossåg dolgàban többi gyüjteményeinknek mindenesetre mögötte åll, de csak annyiban, hogy mig amazok létesitése, valamint anyaguknak szinmagyar észjàràssal valô megvilàgitàsa egye- nesen nemzeti kôtelességünk, mert faji és müvelôdési ônàllôsâgunknak demonstràlàsâra mindkettôbôl a napnâl fényesebb bizonysàgot kovâcsolhatunk, addig nemzetközi gyüjtemény szervezése és szükôs viszonyaink daczàra fejlesztése, merôben a magyar tudomànyossàg àltalànos kôvetelménye. Amde visszautasithatatlan kôvetelménye, mert hijàval nélkülôznôk azt az elfogulatlan tükröt, melyben a sajàt magunk vérének testi-lelki életjelenségeit valô lényükre megvizsgàlhassuk.