A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene
År: 1902
Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája
Sted: Budapest
Sider: 382
UDK: St.f. 9(074) A Mag
(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)
Søgning i bogen
Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.
Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.
Digitaliseret bog
Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.
A néprajzi osztåly
365
Nem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy a nemzetközi gyüjtemények örökbecsü kincseit nem
Japan, Khina és India aranyszôttes selyempalàstjai, sem mesés értékü porczellånjai avagy bronzai
teszik, hanem pl. az a rongyokba burkolt folyami gorgetegko, melyet a Kongo vôlgyének sôtétbôrü
ôslakôja bålvånyåul (fetiséül) tisztel, avagy azok a még igénytelenebb, kôbaltâval faragott, szurtos
szinü, kezdetleges munkaeszközök, melyek a régebben ü. n. vad embereknek, azaz a napjainkra
megmenekedett, a miénktôl elütô müvelôdésü, ôsi népek kezén ma is élnek.
Mig ugyanis a fetis-imådås révén az emberi lélek primitiv vallâsi vilågåba vethetünk bepillantåst,
addig a felhozott egyszerü munkaeszközök ôsszehasonlitàsa révén sok minden egyeben kivül példåul
az is kidomborodik, hogy alapeszméjük, külsô alakjuk és rendeltetésük szerint ezek a fôld vala-
mennyi élo és kihalt népénél teljesen egyazonosak. S ez egyben azt jelenti, hogy egykorüak azokkal
a népekkel, melyeknél esetrôl-esetre megfigyeltettek, végsô elemzésben pedig magåval az àllattol
elvàlô emberrel.
Ismétlem, hogy néprajzi tårgyaink közül a fetist és a primitiv munkaeszközöket esak talàlomra
ragadtam ki és hogy hasonlô tanulsågok hova-tovâbb a nemzetközi gyüjtemények mindegyik tårgy-
csoportjåbol merithetök. Innét van, hogy a szorosan a primitiv népek ethnologiàjàt müvelö szaktudô-
sokon kivül azok is, kik az euröpai népek alsobb rétegeit kutatjak, de meg a kihalt népek avagy a
letünt kulturàk büvàrjai, a régiségtudôsok is, valamennyien a primitiv kulturàkat feltüntetô gyüjte-
ményektôl vårtåk és vårjåk az elôttük feltornyosulo rejtélyek megoldåsåt — hozzatehetem, majd
mindig eredménynyel.
Söt tovàbb megyek. Éppen az exotikus néprajzi gyüjtések voltak azok, melyek az eladdig
megfigyelt, de bonyolultabb természetü néptani jelenségeket, tôbbé nem megkésetten, mondvacsinàlt
értelmezésekkel (rationålizålåsokkal), hanem a természettudomànyok deductiv môdszerével elért igazi
magyaràzatokkal megfejtvén, ezåltal az összehasonlitö, tudomånyos néptan meginditoinak, mindmàig
legbiztosabb iståpjånak bizonyultak.
De làssunk immår az itt elmondottak igazolâsâra még néhàny, a nemzetközi gyüjtemények-
bôl meritett kézen fekvô példåt.
Hazai gyüjteményünkôn végighaladva legott làtjuk, hogy a székely és göcseji fiük, mikor
karàcsony hetén „regölni“ indulnak, köczböl, szöszböl vendégbajuszt, ålszakålt kötnek, mert a regolés
csak „maskaråban“ eshetik meg. Neveik : bika, macska stb. ugyanesak a megtévesztô elvåltozåst
jelzik. A hüshagyökeddi alakoskodås orszågszerte elmaradhatatlan. Az erdélyrészi olåh vidékeken
farsangkor (néhol karåesonykor is) a „turkäs'* nevü ålarezos csattogtatja félméteres ållkapcsait.
Baranyàban a „büsôk**, a Maros-Tisza szôgében a „dodola** nevü mumus üzik évezredes jàtékukat.
Kalotaszegen a lakodalmakrôl sem maradhat el az elrejtözött ember. Szôval idehaza alakoskodås,
a merre csak pillantunk.
Nézzük a rokon népek gyüjteményét ? Ott is lelünk àlarezot, még pedig valamennyi népnél.
Vegyük az osztjâkokét. Szegényes ugyan, mint az erdök és a tundråk osztjåksågånak tôbbi holmija.
Mindössze az arezot eltakaro nyirfakéreg-darabka, két üreggel a szem szåmåra és két hånes-
zsineggel a felerôsitéshez. De nekik az is elég, hogy mögötte elrejtözve, az ég s a fôld között lebegö
hatalmassågokat valodi kilétük felöl megtéveszszék.
A hazåban és a rokon népeknél észlelhetô alakoskodås eredetérôl, értelmérôl szölö magyarå-
zatokban ezelött sem idehaza, sem a rokonoknål nem volt hiåny, pedig e magyaråzatok, mint mår
jelzém, egytöl-egyig kései, tôrik-szakad értelmezések s mint ilyenek kivétel nélkül hamisak. A „mas-
karåzås" ethnologiai jelenségének értelmét meggyözöleg ugyanis egyedül a nemzetközi gyüjtemény adja
meg. Ismeri az eszkimö. Az ö ålarcza halbélbol készül. Az üj-guineai påpua az ovét kobaltåjåval
faragja, vaskeménységü pålmafåbol. A szomszédos Bismarck-szigetség a maszkok hazåja, a hol
megtalåljuk azok minden fajtåjåt, meg az ösök képét mutato ålarezokat, a csata-, tånez- és vallåsi
ålarczokat, tovåbbå a duk-duk nevü, 4—5 méternyi magas igazsågszolgåltato maszkokat, a milyenek-
hez hasonlôkat a kozépkorban a szent Vehme-nek az itélet végrehajtåsåval megbizott tagjai is visel-
tek. Az Uj-Hebridåkrol, Japånbol, Borneobol, Sziåmbol mindenfelol vannak különbözö czélü