A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A néprajzi osztåly 365 Nem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy a nemzetközi gyüjtemények örökbecsü kincseit nem Japan, Khina és India aranyszôttes selyempalàstjai, sem mesés értékü porczellånjai avagy bronzai teszik, hanem pl. az a rongyokba burkolt folyami gorgetegko, melyet a Kongo vôlgyének sôtétbôrü ôslakôja bålvånyåul (fetiséül) tisztel, avagy azok a még igénytelenebb, kôbaltâval faragott, szurtos szinü, kezdetleges munkaeszközök, melyek a régebben ü. n. vad embereknek, azaz a napjainkra megmenekedett, a miénktôl elütô müvelôdésü, ôsi népek kezén ma is élnek. Mig ugyanis a fetis-imådås révén az emberi lélek primitiv vallâsi vilågåba vethetünk bepillantåst, addig a felhozott egyszerü munkaeszközök ôsszehasonlitàsa révén sok minden egyeben kivül példåul az is kidomborodik, hogy alapeszméjük, külsô alakjuk és rendeltetésük szerint ezek a fôld vala- mennyi élo és kihalt népénél teljesen egyazonosak. S ez egyben azt jelenti, hogy egykorüak azokkal a népekkel, melyeknél esetrôl-esetre megfigyeltettek, végsô elemzésben pedig magåval az àllattol elvàlô emberrel. Ismétlem, hogy néprajzi tårgyaink közül a fetist és a primitiv munkaeszközöket esak talàlomra ragadtam ki és hogy hasonlô tanulsågok hova-tovâbb a nemzetközi gyüjtemények mindegyik tårgy- csoportjåbol merithetök. Innét van, hogy a szorosan a primitiv népek ethnologiàjàt müvelö szaktudô- sokon kivül azok is, kik az euröpai népek alsobb rétegeit kutatjak, de meg a kihalt népek avagy a letünt kulturàk büvàrjai, a régiségtudôsok is, valamennyien a primitiv kulturàkat feltüntetô gyüjte- ményektôl vårtåk és vårjåk az elôttük feltornyosulo rejtélyek megoldåsåt — hozzatehetem, majd mindig eredménynyel. Söt tovàbb megyek. Éppen az exotikus néprajzi gyüjtések voltak azok, melyek az eladdig megfigyelt, de bonyolultabb természetü néptani jelenségeket, tôbbé nem megkésetten, mondvacsinàlt értelmezésekkel (rationålizålåsokkal), hanem a természettudomànyok deductiv môdszerével elért igazi magyaràzatokkal megfejtvén, ezåltal az összehasonlitö, tudomånyos néptan meginditoinak, mindmàig legbiztosabb iståpjånak bizonyultak. De làssunk immår az itt elmondottak igazolâsâra még néhàny, a nemzetközi gyüjtemények- bôl meritett kézen fekvô példåt. Hazai gyüjteményünkôn végighaladva legott làtjuk, hogy a székely és göcseji fiük, mikor karàcsony hetén „regölni“ indulnak, köczböl, szöszböl vendégbajuszt, ålszakålt kötnek, mert a regolés csak „maskaråban“ eshetik meg. Neveik : bika, macska stb. ugyanesak a megtévesztô elvåltozåst jelzik. A hüshagyökeddi alakoskodås orszågszerte elmaradhatatlan. Az erdélyrészi olåh vidékeken farsangkor (néhol karåesonykor is) a „turkäs'* nevü ålarezos csattogtatja félméteres ållkapcsait. Baranyàban a „büsôk**, a Maros-Tisza szôgében a „dodola** nevü mumus üzik évezredes jàtékukat. Kalotaszegen a lakodalmakrôl sem maradhat el az elrejtözött ember. Szôval idehaza alakoskodås, a merre csak pillantunk. Nézzük a rokon népek gyüjteményét ? Ott is lelünk àlarezot, még pedig valamennyi népnél. Vegyük az osztjâkokét. Szegényes ugyan, mint az erdök és a tundråk osztjåksågånak tôbbi holmija. Mindössze az arezot eltakaro nyirfakéreg-darabka, két üreggel a szem szåmåra és két hånes- zsineggel a felerôsitéshez. De nekik az is elég, hogy mögötte elrejtözve, az ég s a fôld között lebegö hatalmassågokat valodi kilétük felöl megtéveszszék. A hazåban és a rokon népeknél észlelhetô alakoskodås eredetérôl, értelmérôl szölö magyarå- zatokban ezelött sem idehaza, sem a rokonoknål nem volt hiåny, pedig e magyaråzatok, mint mår jelzém, egytöl-egyig kései, tôrik-szakad értelmezések s mint ilyenek kivétel nélkül hamisak. A „mas- karåzås" ethnologiai jelenségének értelmét meggyözöleg ugyanis egyedül a nemzetközi gyüjtemény adja meg. Ismeri az eszkimö. Az ö ålarcza halbélbol készül. Az üj-guineai påpua az ovét kobaltåjåval faragja, vaskeménységü pålmafåbol. A szomszédos Bismarck-szigetség a maszkok hazåja, a hol megtalåljuk azok minden fajtåjåt, meg az ösök képét mutato ålarezokat, a csata-, tånez- és vallåsi ålarczokat, tovåbbå a duk-duk nevü, 4—5 méternyi magas igazsågszolgåltato maszkokat, a milyenek- hez hasonlôkat a kozépkorban a szent Vehme-nek az itélet végrehajtåsåval megbizott tagjai is visel- tek. Az Uj-Hebridåkrol, Japånbol, Borneobol, Sziåmbol mindenfelol vannak különbözö czélü