A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

XXXVIII A Magyar Nemzeti Mûzeum alapitåsa és fejlôdése a mai napig példànyainak beküldését elrendelô 1848. évi XVIII. t.-cz. 39. és 40. §-a ugyanis nem birvân megtorlô zàradékkal, a nyomdatermékek beküldése néhàny dicséretes kivételtôl eltekintve rendkivül lanyhàn folyt; ezen segit màr most gyökeresen az 1897. évi XLI. tôrvényczikk. A müzeumi tisztviselök egyéni érdekeit azonban legközvetlenebbül dr. Wlassics Gyulånak illetményeik rendezésére vonatkozô intézkedése érintette. — Müzeumunk alapittatåsa idején s még sok évig azutàn a tudomånyos pàlya a legmostohàbban javadalmazottak kôzé tartozott ; a nemzeti müzeumi tisztviselök is nem egyszer panaszoljåk fel s méltån, sanyarü anyagi helyzetüket, a melyen idöközönkint kisebb emelések, utôbb az ôtôdéves pôtlékok némileg javitottak ugyan, de sem ezen ido- közi intézkedések, sem az àllami tisztviselök illetményeinek szabâlyozàsàrôl szôlô 1893. évi IV. t.-cz., a mely az ôtôdéves pôtlékokat ismét eltörölte, e bajokat gyöke- resen nem orvosoltåk. Lényegesen segitett a helyzeten az 1901-dik évi àllami kôltség- vetés, a müzeumi tisztviselök fizetési osztàlyànak egygyel valô emelése åltal. Az osz- tålyok élére ezentül osztàlytanàcsosi javadalmazàst hüzô osztàlyigazgatôk ållittattak, a létszàm vàltozatlan fentartàsa mellett a magasabb àllàsok szaporittattak s a legalsô müzeumi tisztviseloi àllàsok 1600—2000 korona fizetéssel a X-dik fizetési osztàlyba soroztattak. Igaz, hogy szàz év ôta a megélhetési viszonyok tôbb mint tizszeresen megdràgultak, de azért mégis milyen haladàs ez a Nemzeti Müzeum elso korszakàhoz képest, a midön az 1823-ban eihalt igazgatönak, Millernek fizetése nem tett ki többet 800 pengô forintnål, vagyis a mai érték szerint 1680 koronànàl. Hasonlo, sot még nagyobb arànyü fejlodés mutatkozik a többi irànyban is. A Nemzeti Müzeum alapjàt 1802-ben grôf Széchényi Ferencz mintegy 15,000 kötet könyvvel, 1152 kézirattal, egy jelentékeny térképgyüjteménynyel és 2623 darabbôl àllô numismatikai gyüjteményével vetette meg; ennek az alapitvànynak gondozàsàra akkoriban egy or, egy irnok és egy szolga volt rendelve. Gyüjteményeink ållaga az 1901. év végén következö volt: Kônyv- és levéltàr 826,979 db — 27 terem- illetôleg 1 nelyiségben Érem- és régiségtàr 292,034 12 tt tt ff Képtàr 645 10 M tt tt Àllattàr 1.285,784 12 tt tï tf Àsvàny- és ôslénytàr 88,300 14 tt tt tt Nôvénytàr 425,700 tt 34 ” ” tt Néprajzi tàr 34,223 ff 118 ” tt Tisztviselôi személyzetének szàma 1902. évben 43, a szolgaszemélyzeté 30 ; az alkotmånyos korszak 1868. évi elsô budgetje mintegy 39,000 frtnyi müzeumi és orsz. alapbeli jôvedelmen tül 10,000 forint àllami hozzàjàrulàssal vétetett fel; mig az 1902. évi àllami kôltségvetés rendes kiadàsainak végôsszege 438,001, az àtmenetieké 58,860 ôsszesen, tehàt 496,861 korona. A làtogatôk szàma az 1869-diki, mint a legelsô e nembeli adatunk szerint ezen évben 64,625, a legutolsô, 1901. évi kimutatàs szerint pedig 403,769 volt. Ez a szàm