A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Muzeum alapitasa és fejlôdése a mai napig XXXVII képezte — jelôlte meg olyanul, a melynek két tisztviselôjét és egy szolgâjât az 1802-diki alapitô levélben nyert jogânâl fogva a grôf Széchényi csalâd képviselôje jelôli kinevezésre. Ez utôbbi tisztség a legmagasabb hivatalos àllàst elfoglalô grôf Széchényi Imre akkori berlini nagykövet és grôf Széchényi Kâlmân között 1879-ben létrejôtt megâllapodâs szerint a most nevezettre mint a csalâd legidosbjére szâllvân, a nyomtatvânyi osztâly ôre 1893- ban tényleg grôf Széchényi Kâl- mân kijelôlése alapjân nevezte- tett ki. Igy môdosult az 1802. évi alapitô levé! 6-ik pontja. Negyedszâzadot meghaladô és a Nemzeti Müzeum belsô éle- tében korszakos haladâst jelzö igazgatôi tevékenysége utân Pulszky Ferencz az 1894. év végén, agg korâra valô tekin- tettel, nyugdijaztatâsât kérte. Hi- vatalâban utôdja e sorok irôja, akkoriban vallâs- és kôzoktatâs- ügyi m. kir. miniszteri tanâcsos, a müzeumi ügyeknek 1884. év ôta referense lett. Pulszky Fe- rencz ezentül mâr csak mint a müzeumok és kônyvtârak orsz. föfelügyelöje vett hivatalosan részt müzeumi ügyekben. Nagy lelkét 1897. szept. 9-én ugyan- azon intézet falai között lehelte ki, a melyet oly nagygyâ s virâgzôvâ tett. A Nemz. Müzeum jelen leg- üjabb korszakâba s dr. Wlassics Gyula miniszterségének idejére hârom nevezetesebb alkotâsesik, ügymint a m. nemzeti müzeumi tanâcs létesitése, mely ezen inté- zet szervezetének s gyüjteményeinek fejlesztése s az irânta valô érdeklôdés fokozâsa czéljâbôl 1898-ban létesittetett. A tanâcs elnöke a vallâs- és kôzoktatâsügyi miniszter; ugyanö nevezi ki 3 évre a tanâcs 14 tagjât a müzeum ügyei irânt avatott és meleg érdeklôdést tanusitô kivâlô férfiak kôrébol, kôzôttük a fôrendihâznak és képviselohâz- nak legalâbb 2—2 tagjât. A mâsodik alkotâs nagy és kedvezô hatâssal van a Nemzeti Müzeum Széchényi orsz. kônyvtârânak gyarapodâsâra. A nyomdatermékek kôteles