A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

i A Széchényi orszågos konyvtår és ezenkivül vagy 6000 darab rézmetszet és térkép. E måsodik adomåny nagyban hozzåjårult ahhoz, hogy a Muzeum kônyvtàra tudomånyos tekintetben is szämottevö gyüjtemények kôzé emelkedjék. Az alapitôlevélben hatårozottan kifejezett ôhajtàs, a kétszeres nagy adomåny természete és a nemzeti tudomånyos szükséglet szabta meg a konyvtår gyarapitåsånak irånyåt. A kitüzött programm e szerint: a nemzeti szellem termékeit lehetô teljes sorozatban összegyüjteni, megszerezni mindent, a mi Magyarorszågra tartalmilag vagy alakilag, közvetlenül vagy közvetve vonatkozik, de e mellett az åltalånos tudomå- nyossåg haladåsåt is figyelemmel kisérni. Ezt a czélt iparkodik a konyvtår megvalôsitani ma is, felhasznålva minden rendelkezésére ållo eszközt. Hogy grof Széchényi Ferencz adomånya szåz év alatt nagy konyvtårrå növe- kedett: ez tôbbféle môdon, külônféle eszközökkel volt elérhetô. Az elsô a rendszeres gyarapitås, mely az évi meghatårozott koltségvetési tétel segitségével tôrténik. Régibb idôben nem volt megållapitva pontosan az az osszeg, mely a konyvtår gazdagitåsåra fordithatô; az a szükséglethez képest våltozott. Csak az alkotmånyos idôszak beållta utån, 1870-ben vették fol 2000 frttal a konyvtår rendes évi javadalmåt az ållami koltségvetésbe, mely osszeg azôta 13,000 koronåra növe- kedett. Nem szükséges bovebben indokolni, hogy konyvtårunk gazdagsåga messze ållana a mai mögött, ha csupån erre a segédforråsra volna utalva. Az évi javadalom még arra is alig elegendo, hogy a konyvtår lépést tarthasson a vilågirodalom terme- lésével, mely egyre jobban foglalkozik Magyarorszåggal ; nem hogy a könyvpiaczon fel-felmerülö régi magyar könyvek, kéziratok, oklevelek és egyes becses gyüjtemé- nyek megszerzésére volna elégséges. Egy-egy régi konyv, vagy kôzépkori kôdex åra néha több ezer koronåra rüg. Mivé törpülne az évi gyarapodås eredménye, ha a konyvtår csak annyit fordithatna anyagånak kiegészitésére, a mennyi rendes évi javadalma? Hålåval kell elismerni, hogy az alapitås elso évtizedeiben a Müzeum måsodik megalapitôja, a felejthetetlen emlékü Jôzsef nådor, majd a tôrvényhozàs és a m. kir. kormåny a rendes évi javadalmazåson kivül mindig môdjàt ejtette annak, hogy megszerezhetô nagy gyüjtemények, dråga ritkasågok külön javadalom segitségével jussanak a nemzet birtokåba. Könyvtärunkat e rendkivüli alkalmak tették igazån érté- kessé, unikumok és ritkasågok valosågos tårhåzåvå. A könyvek nagy tômegét azon hivatalos intézkedésnek köszönhetjük, mely 1804 ôta a felsôbbség többször ismételt rendeleteivel, majd 1827-ben, 1848-ban és legüjabban 1897-ben torvényhozåsi üton arra kötelezte a hazai kônyvnyomtatôkat, hogy minden sajtôtermékôket beküldjék a Nemzeti Müzeumnak. A konyvtår gazdagodåsåhoz nagy mértékben jårult hozzå az ajåndékozås ténye is. Az alapitås elsô éveitol kezdve a mai napig sok-sok ezerre megy azon lelkes hazafiak szåma, kik egész gyüjtemények, egyes ritkasågok vagy åltalåban a birto- kukban volt könyvtäri anyag åtengedésével hatalmas môdon gazdagitottåk a Nemzeti Müzeumot. Talån nem érdektelen felemliteni, hogy az ajåndékozås mår akkor meg- kezdödött, mikor a nagyczenki konyvtår még Pesten sem volt. Mint megållapithatjuk,