A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Széchényi orszâgos könyvtär 5 az elsö ajàndékozô Kindt Måtyås pesti szücsmester, ki az 1803 év elsö napjaiban 48 magyar kônyvbôl àllô kis kônyvtàràt adta àt az alapitô grôfnak, hogy ezt a nemzetnek àtengedett gyüjteményéhez csatolja. Az ajândékozâsnak egy môdja az ôrôk letétemény is, mely egész csalàdi levél- tàrak âtengedésében nyilvânul. 1876-ban nyilt meg a gyarapitâsnak ez a forrâsa, oly bô eredménynyel, hogy ma màr ôtvennél több csalàdi levéltàr gazdag anyaga àll a Nemzeti Müzeumban a tudomàny rendelkezésére. Egy kis szemle a lefolyt szàz év gyarapodàsa fölött, legjobban megmutatja azt. mily anyagbôl alakult kônyvtàrunk gaz- dagsåga és mik annak legkivàlôbb jel- lemzô darabjai. 1808-ban a müzeumi alapbôl meg- vàsàroltàk 4500 forinton Éder Jôzsef kézirat- és oklevélgyüjteményét, her- bàriumàval együtt, mely a nôvénytani osztàlyba került. 1809-ben Jôzsef nâdor hosszas târ- gyalàsok utån 12,000 frton megvette Kovachich Marton György nagybecsü kéziratait, és sajàt kônyvtàrànak több értékes darabjàval együtt a Müzeum- nak ajàndékozta. 1810-ben Szirmay Antal kéziratait vették meg 3000 frtért. 1812-ben a pozsonyi kàptalan ha- zafias adomànyàbôl több magyarorszàgi kôzépkori kéziratnak és legnagyobb kincsének, a legrégibb magyar nyelv- emléket, a Halotti Beszédet tartalmazô Pray-kôdexnek jutott a kônyvtàr bir- tokàba. Ebben az évben vette meg a nâdor a kônyvtâr szàmàra a „Capi- tula concordiae“ czimü 1490. évi ös- nyomtatvànyt, mely a III. Frigyes csà- szàr és Màtyàs kiràly kôzôtt a magyar tartalmazza. A ll levélbôl àllô ritka nyomtatvàny ugyanannyi aranyért jutott a nâdor Magyar Orfzâg. Fest Jan. 3-dikân. Az ûj efztendö nalunk egy kis ajåndékban nagy hazafiûsâgnak példajât mutatta. Tegnap elmene Grof Széchényi Ferentz Ö Excellentziâjâhoz egy ide valo Polgar, és 48 darab könyvet bémutatvån, arra kéré, hogy mivel a’ Hazånak ajàndékozta volt a’ FÖ Mél- tôsagû Grof tulajdon kintses Bibliothecàjât, fo- gadnå el ô tôle ezen kisded ajåndékot, és for- ditana önnön felséges tzéljàra. Mit nem adna Hazajånak illy nemes lelkü Hazafi, a’ ki tsekély vagyonjàt olly nagy kéfzség- gel felåldozta? Ô! vârosiak, a’ tudomånyoknak, és mesterségeknek hiv dajkâi, ne fzünjetek meg a’ Hazafiûsagbôl fzârmazô ditsôségre, tartôs igye- kezettel törekedni. Boldog Haza! mellynek min- den rendbéli fiait egyarânt lelkesiti a’ tudomâ- nyok fzeretete , és a’ jôzan megvilâgosodâs egya- rânt gyûllafztja a’ Hazafiûsâgra! Azon érdemes Polgâr Kindi Mâtyâs Szüts mester ember , kinek az is nagy ditsôségére fzol- gâl, hogy ajândéka, mind Magyar Orfzâgot il- letô vâlogatott könyvekböl all, mellyeknek ol- vasäsaban ifjû korâtôl fogva gyönyörködött. Elso hir a Széchényi crszâgos könyvtärröl a Magyar Hirmondô 1803. évi jan. 25-iki szåmåban. trônôrôklés felöl kötött 1463. évi egyességet tulajdonàba., , , a 1814-ben Frankfurt vârosa gazdagitotta nagybecsü kézirattal a könyvtarat. A nador személyesen hozta el Szent Istvân legendàjànak XII. szâzadi kôdexét, az ügynevezett Hartvik-féle legendât, inelyet az ô kôzbenjârâsâra Frankfurt vârosa a magyar nem- zetnek ajândékozott. , . , 1818-ban adta ât az alapitô grôf soproni kônyvtârât, melyrôl màr volt szo.