A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

8 A Széchényi orszågos kônyvtâr ismeretére legelsôrangû ez a gyüjtemény, mert az akkori magyar kormåny hivatalos irataibôl nagy mennyiséget foglal magåban. Ekkor került 2000 frtnyi vételåron a Müzeumba Tunyogi Jôzsefnek Erdély tôrténetére nézve kivâlô becsü gyüjteménye, a melyben 2315 darab irat és 2084 darab jobbàra hivatalos jellegü nyomtatvâny volt. Hosszas utânjârâs és nyomozâs utân ekkor szerezte meg a kônyvtâr 220 darab aranyért az elso magyar nyelvtannak, Erdôsi (Sylvester) Jânos „Grammatica ungaro- latina“ czimü, 1539-ben Ujszigeten nyomatott müvének egyetlen ismert példânyât. 1875-ben megvették 7500 forintért Nagy Istvân hirneves kéziratgyüjteményét, mely 4500 darab oklevélbôl és 92 kéziratbôl âllott. Ugyanekkor ismét egy régi magyar nyomtatvâny egyetlen ismert példânya, Heiden Sebald „Puerilia colloquia“ cz. iskolai kônyvének 1531. évi krakôi kiadåsa került 100 frtnyi vételåron a konyvtår tulajdonâba. 1876-ban a konyvtår az orszâgos levéltârtôl, az âllami szâmvevôszéktôl és a m. kir. kuriâtôl tekintélyes kônyvgyüjteményt kapott; ezenkivül a legutôbbi âtengedte a Martinovics-féle ôsszeesküvés alkalmâval lefoglalt iratokat is. Ebben az évben kezdö- dôtt meg a csalâdi levéltàraknak örök idôkre valô letéteményezése a Kâllay csalâd rendkivül gazdag levéltârâval. Ezt a példât ugyanekkor még a br. Jeszenâk és Hanvay csalâdok kôvették. Azôta alig mult el esztendô, hogy a csalâdi levéltârak szâma egygyel-kettôvel ne bôvült volna. Régi oklevelek tekintetében oly gazdagsâghoz jutott ez âltal kônyvtâr, a milyenrôl 1876 elôtt nem is âlmodhatott. 1877 és a kôvetkezô években a figyelem fokozôdott mértékben fordult a régi magyar nyomtatvânyok felé. Ezekbôl sok becses darab került ekkor a Müzeumba. Ez a gazdag gyüjtemény magâbôl a kônyvtâr anyagâbôl is tekintélyes môdon gyara- podott. Régi kôtési tâblâk szétfejtésébôl 45 oly régi magyar nyomtatvâny került elô, melyek addig teljesen ismeretlenek voltak. Ez idôtâjt szerezte meg a kônyvtâr Horvâth Mihâly nagybecsü irodalmi hagyatékât, Bajza Jôzsef és Fây Andrâs levelezéseit. 1880-ban Petôfi Sândor kéziratai és kônyvei jutottak a kôltô ôcscsének hagyo- mânyâbôl a kônyvtârba; ezekhez azôta is sok jârulvân, Petôfi-ereklyék tekintetében a Muzeum a leggazdagabb. 1882-ben a kônyvtâr tevékeny részt vett az akkor rendezett orsz. kônyvkiâlli- tâson. E kiâllitâs nevezetesebb darabjairôl 960 fényképbôl âllô gyüjtemény készült, mely 2000 frt vételåron a kônyvtâr tulajdonâba ment ât. Ez évben, a levéltârnoki âllâs szervezésével, a mindinkâbb rohamosan fejlôdô levéltâr külôn kezelés alâ került. 1884-ben létesült a kônyvtâr hirlap-osztâlya. A nagy gyüjtemény ügy jôtt létre, hogy a budapesti kôzkônyvtârak hirlap-anyagât a Mûzeumban egyesitették és annak kiegészitésére külôn javadalmat és kezelésére külôn tisztviselôi âllâsokat szerveztek. A rendezett hirlapanyag 1889-ben volt kôzhasznâlatra âtadhatô. 1886-ban Ulrico Hoepli milanoi kônyvkereskedôtôl 6500 frankért egy diszes Korvin-kôdexet vett a kônyvtâr, melynek miniatürjei a firenzei hirneves festônek, Attavantesnek müvészetét dicsérik. 1889-ben vétel ûtjân grôf Széchényi Istvânnak titkârâhoz, Tasner Antalhoz irott 587 levele került a kônyvtârba.