A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Széchényi orszågos kônyvtâr 13 külöii kezelésben, vagy ônâllô csoportként felållitva 179,109 nyomtatvâny. Ugy hogy a nyomtatvânyi osztàly àllomànyànak darabszàma: 357,687. Ebböl inkunabulum (1500-ig nyomtatott kônyv) 1100 kötet; legrégibb nyomtatott mü Cicero „De oratore“ kônyvének 1465. évi subiacoi kiadåsa. A legrégibb magyarorszågi nyomtatvâny az 1473. évi budai krônika, a måsodik az 1494-ben Zenggben nyomtatott glagol mise- könyv. Kivâlôan gazdag e részben az 1711. évig magyar nyelven vagy âltalâban Magyarorszâgon nyomtatott könyvek csoportja, az ügynevezett Régi Magyar Könyv- târ. A kônyvanyag tülnyomô részben magyar vonatkozàsû; a magyar irodalom termékei és a magyar tôrténelemmel foglalkozô munkâk ritka teljes sorozatban vannak meg. Külön van felållitva Kisfaludy Sàndor és Kossuth Lajos kônyvtàra. A kézirattâr anyaga kerekszàmmal 15,000 kötet kézirat és sok ezerre menô irodalmi levél. A kéziratok kôzt négyszåznål több kôzépkori kôdex van, ezek kôzôtt, eltekintve a két egyptomi papyrus-tôredéktôl, a legrégibb Szent Pål leveleinek IX. szà- zadi kôdexe. Kôzépkori magyar nyelvemlék van 17 ; köztük a legrégibb, a Müzeumnak féltékenyen ôrzôtt kinese: a Pray-kodex Halotti Beszéde. Korvin-kôdex van tizenegy ; ezek kôzül hatot a kirâly adomànyàbol birunk. Az ûjabbkori anyag speczialitàsa hazai irôk és költök kéziratainak gazdag gyüjteménye és az „Irodalmi Levelestàr“. A hirlapkônyvtàrban kôzel 4000 hazai hirlapnak 20,000-nél több évfolyamåt örzik. Ritka teljességben vannak meg a XVIII. szåzad magyar hirlapjai és az 1848/49-es évek hirlapi termelése, melyeknek egyike-måsika a legnagyobb ritkasåg. A hirlapkönyv- tår, épp ugy mint a nyomtatvânyi osztàly a magyar irodalom termékeinek ôsszegyüjtésé- ben, teljességre törekszik, és azért a legjelentéktelenebb vidéki kis ujsâg megszerzé- sére is sûlyt helyez. A levéltâr 400,000-nél több iratot ôriz. A legrégibb ezek között Kâlmân kirâlynak 1109. évi oklevele. Rendkivül nagy a mohâcsi vész elötti idökböl valô oklevelek szâma. Az ûjabbkori iratok nagy tômegébôl kiemelendô a 1848/49-es évek és az emigrâcziô korâra vonatkozô gazdag sorozat. Fôspeczialitàsa : az örökidökre letéteményezett csalâdi levéltârak hosszü sora. A kônyvtâr e négy osztâlyâban ôrzôtt becses anyagot maga a kônyvtâr ipar- kodik mennél szélesebb körben ismertté tenni. 1876-ban e czélra és âltalâban a hazai bibliografia és kônyvtârügy szolgâlatâra folyôiratot alapitott, a Magyar Kônyvszemlét, mely azôta hiven beszâmol a kônyvtâr életének nevezetesebb mozzanatairôl és a kivà- lôbb gyarapodàsokrôl. Külön kiadvânyban ismertette inkunabulumait, és még ez év folyamân kôzzéteszi czimeres nemesleveleinek leirô jegyzékét. Mindez anyagnak kezelésére és elhelyezésére a Müzeum épületének emeletén 18 terem és helyiség, a földszinten pedig 8 szoba szolgâl, melyeknek mindegyike, a helynek lehetô felhasznâlâsâval czélszerüen van bûtorozva. Ennek daczâra a kônyvtâr helyszükével küzd, mert ôriâsi nôvekedése messze tûlhaladja azon arânyokat, melyekre tôbb mint félszâzaddal ezelôtt a kônyvtâr! helyiségeket szabtâk. A kônyvtâr helyiségeibe belépôt gr. Széchényi Ferencz nagy alapitâsâra emlé- keztetô ércztâbla fogadja, melynek latin felirata magyar forditâsban igy szôl: „I. Ferencz csâszâr, Magyarorszâg kirâlya és Jôzsef fôherczeg nâdor idejében a sârvâri-felsô-