A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

 18 A Széchényi orszågos könyvtar Az ajåndékok — 1901-ben 158-an ôsszesen 1027 darab nyomtatvånyt ajàndékoztak kônyvtàrunk- nak — bevezettetnek a IL szàmü nôvedéknaplôba, lebélyegeztetnek a nôvedéknaplô szåmåt jelzô bélyegzôvel és a bibliografiai czédulàval egyetemben ideiglenesen az e czélra szolgàlô nyitott szek- rényekbe helyeztetnek el, betörendes sorban. A vàsàrolt kônyvek kezelése màr valamivel tobb teendôvel jàr. A Széchényi orszågos könyvtar szôkre szabott évi javadalmazåsa arànyàban körülbelül 4-5000 koronàt fordithat évenkint könyvek vàsàrlàsàra, mely összeget részben a hiànyok kiegészitésére, részben az ùjonnan megjelent munkàk megszerzésére kôlti. Természetesen mindenkor szem elött tartvàn azon rendeltetését, hogy elsô sorban azokat a nyomtatvànyokat gyôjtse, a melyek Magyar- orszàgot és tàrsorszàgait akâr irôjuk, akàr tàrgyuk, akår megjelenésük helye miatt bàrmely szem- pontbôl is érdeklik. Vagyis, mi minden olyan külföldön megjelent könyvet igyekszünk megszerezni, a melyben valami magyar vonatkozås van. Es csakis ezeket vàsàroljuk. Ha tudomàsunkra jutott egy ilyen munkànak megjelenése, haladéktalanul megrendeljük kônyv- àrusunknàl s a rendelés megtôrténtét bevezetjük a betüsoros vàsàrlàsi naplôba. Ugyanide jegyezzük be a beküldés idejét, a kônyv àrât, valamint a kônyvàrus nevét. S csak ha ez megtôrtént, iktatjuk a vàsàrolt könyvet a IL szàmù nôvedéknaplôba, bélyegezzük le a nôvedéknaplô bélyegzôjével és készitünk rôla bibliografiai czédulàt. A kônyvàrus szàmlàjànak kiegyenlitését pedig feltüntetjük a nôvedéknaplôban is, mig a pénz felvételét ellsmerô nyugtatvànyra a IL szàmù nôvedéknaplô bélyeg- zôjével ràütjük azt a szåmot, a mely alatt a kônyv a nôvedéknaplôba bevezettetett. A megelôzô év szaporulata utàn az ideiglenesen elhelyezett kôteles példànyok felhozatnak a kônyvtàr dolgozôtermébe, itt ismét betörendes sorban felàllittatnak és a vételekkel, ajàndékokkal együtt belejutnak a kônyvtàri feldolgozàs sorrendjébe. Mindenekelôtt minden egyes kônyvrôl, mely ùjabb gyarapodåst jelent, külôn kônyvtàri czédulàt, ùgynevezett czimlapot készitünk. A czimlapon feltüntetjük a szerzö nevét, a munka czimét, még pedig nemcsafc részben, mint a bibliografiai czédulàn, hanem egész terjedelemben, a nyomtatàs helyét, idejét, a nyomdàsz nevét, az ivrét nagysàgàt, a kôtet- és lapszàmot, a nyelvet, a melyen a kônyv iratott s a kôtés minoségét. Erre bårki azt mondhatnå, hogy nincs egyszerübb dolog, mint a czimlapozàs, mert hiszen ez nem egyéb, mint a kônyv külsején talàlhatô adatok gépies lemàsolàsa. Ha azonban valaki kôzelebbrôl is szemügyre veszi a czimlapozàst, kénytelen lesz elismerni, hogy éppen nem tôrténik olyan kônnyü szerrel. A czimlapozàsnak ugyanis annyi mindenféle vàlfaja van, hogy néha még a gyakorlottabb kônyvtàri ember is gondolkozôba esik egyik-màsik kônyv helyes leiràsa felett. Màr az egyszerübb kônyvek czimlapozàsànàl is szàmos kérdés merülhet fel. PL hogyan irjuk a klasszikus irôk neveit, mikor egy irônak több neve is van? A szabàly ugyanis az, hogy csak egy név irandô a czimlapra rendszô gyanànt. A franczia tulajdonnevek elôtt le, la, du, de la névmutatôk és a holland neveknél a Van, Van der szôcskàk, melyek sok esetben màr ôssze- forrtak a tulajdonképenl névvel, kiirandôk-e, avagy elhagyandôk ? Melyik név alatt vegyük fel a könyvet, ha az irônak esetleg két csalàdi neve is van? Mit tegyünk, ha a szerzö kônyvén csak neve kezdöbetüit tette ki? Ha àlnév alà rejtözött a szerzô ? Milyen eljàràst kövessünk, ha a szerzô sehol a kônyvben nem neveztetik meg ugyan, de azért neve ismeretes elôttünk? Vagy ha a szerzô nevét egyåltalåban nem tudjuk megàllapitani ? Ha a kônyvnek két czime is van, egy àltalànos és egy részleges? Ha egy kôtetben tôbb, egymàstôl teljesen külônàllô aprôbb munkàt talålunk stb.? Mindezek a làtszatra csekély jelentôségü kicsiségek a czimlap gondos és a kônyvtàri rend- szernek megfelelô elkészitésénél el nem odàzhatô nehézségekké növekesznek, a melyeket csak nagy gyakorlattal, sok elméleti és gyakorlati ismeretet igénylô kôrültekintéssel tudunk legyôzni. Miutàn mindazt mintegy leltàrba vettük, a mi jellemzôt a kônyv külsején talåltunk, a belsôre, a tartalomra térünk rà. A czimlapozàs utàn következik a szakosztàlyozàs.