A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene
År: 1902
Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája
Sted: Budapest
Sider: 382
UDK: St.f. 9(074) A Mag
(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)
Søgning i bogen
Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.
Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.
Digitaliseret bog
Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.
A Széchényi orszågos könyvtür
19
A konyvtåri tudomåny nemcsak azt a czélt tüzi ki maga elé, hogy az emberi szellem mun-
kåssågånak vivmånyait a késô nemzedék szåmåra megôrizze, Kanem együttal arra is törekszik,
hogy a kônyvek nagy tômegét minél gyümôlcsôzôbb formåban adhassa a tudomånyos foglalkozås
hasznålatåba. Ennélfogva a konyvtåri rendszerbe is beillesztést nyert a tudomånyok bizonyos osztå-
lyozåsa, a mely az ismeretek osszeségének részekre valo tagolåsåbol åll és föleg abbol kiindulva,
hogy az egyes részek minél könnyebben àttekinthetôk legyenek, a kônyveket is bizonyos tudomåny-
szakok szerint csoportositja.
A Széchényi orszågos konyvtår rendezésénél a müncheni kir. udvari konyvtår rendezési ter-
vezete fogadtatvån el — némi eltéréssel — mintåul, a nyomtatvånyi osztåly anyaga XII foosztålyra
osztatott fel. Ügymint: I. Encyclopaedia, II. Philologia, III. Historia, IV. Mathematica, V. Physica,
VI. Anthropologia, VII. Philosophia, VIII. Aesthetica, IX. Politica, X. Medicina, XI. Jurisprudentia,
XII. Theologia.
Minden egyes föszaknak több-kevesebb alszaka van. Pl. a Mathematikånak csak 4, a Theo-
logiånak mår 17, a Historiånak pedig 24.
Legfôbb rendeltetése lévén kônyvtàrunknak a nemzeti irodalom termékeinek, valamint a magyar
vonatkozàsü nyomtatvånyoknak gyüjtése, a hungarikåk külön szakokban kezeltetnek, ezen négy
alosztåly szerint csoportositva : 1. Hungarica historica, 2. Hungarica ecclesiastica, 3. Hungarica litte-
raria és 4. Hungarica juridica.
Maga a szakosztålyozås nem egyéb, mint meghatårozåsa annak, hogy valamely konyv melyik
tudomånyåggal foglalkozik, az irodalomnak melyik osztålyåba tartozik. A szakosztålyozåshoz e
szerint két dolog szükséges; az egyik, hogy valaki az ôsszes tudomånyszakok felöl kellöen tåjékozva
legyen, a måsik pedig, hogy a kônyvek tartalmåt képes legyen ilyen szempontbol meghatårozni.
Az ilyen munkåknak : „magyarok tôrténete“, „latin nyelvtan“ hovåtartozåsåt mår a czimböl
låtjuk. De ållapitsuk meg pl. ezekbôl a czimekböl: „Érzetoszlop", „Semminél tobb valami“ s mås
effélékbôl, hogy a konyv melyik szakosztålyba tartozik.
Igaza van tehåt Schleiermachernek, a ki azt tartja, hogy a konyvtåri embernek csak akkor
nem okozna nehézséget a szakosztålyozås, ha csupa okos konyveket irnånak. Minthogy azonban
ez nem mindig tôrténik, sot vannak kônyvek, a melyek a legképtelenebb tartalommal jelennek
meg, a kônyveknek szakszerü elrendezése, helyes osztålyozåsa mindenkor egyik legnehezebb és leg-
kényesebb feladatåt fogja képezni a konyvtåri munkålatoknak.
Azonban a kônyveknek tudomånyos szakok szerint valo felosztåsa csak ugy fog valamely
tudomånyåg irodalmårol bennünket kônnyü modon tåjékoztatni, ha a konyvtår belsô helyiségeiben
szakok szerint elhelyezett kônyvekrôl együttal szakczimtårokkal is rendelkezünk, a melyekben ugyan-
olyan sorrendben vannak bevezetve az egyes munkåk, a mint a szakcsoportokban fel vannak ållitva.
Vagyis nekunk annyi szakczimtårt kell vezetnünk, a håny alszakot a konyvtår rendszere megållapit,
nålunk tehåt 120-at.
A szakosztålyozås kôvetkezôképen megy végbe.
Megållapitvån azt a fô- és alszakot, a melybe a konyv tartalmånål fogva tartozik, bevezetjük
a szakczimtår azon helyére, a mely ôt itt megilleti.
A Széchényi orszågos konyvtårban a kônyveknek az alszakokba valo beosztåsa a szerzôk
nevei szerint tôrténik, oly modon, hogy egy szerzônek ugyanazon alszakba tartozo munkåi, a meg-
jelenés sorrendjében mind egymås mellé kerülnek. Ennek a rendszernefc megvan a maga elônye
és håtrånya. Elônye, hogy mindig tudhatjuk, kik dolgoztak bizonyos tudomånyszakban; håtrånya
pedig, hogy nem nyerünk felvilågositåst egy helyen az irånt, milyen munkåk jelentek meg ugyanazon
tudomånyszakban, ugyanarra a tårgyra vonatkozölag.
A kônyvek minden szakcsoportban nagysåg és betürend szerint osztatnak be. Tehåt üj betu-
rendet kezdünk a kettedrétô, öjat a negyedrétu és ismét ujat a nyolczadrétu kônyveknél, minden
egyes alszak czimtåråban. És miutån a konyv megtalålåsåra nézve fontos dolog, hogy a felôle készitett
czimlapon ne csak azt olvassuk, hogy melyik tudomånyszakba van beosztva, hanem azt is låssuk,
3*
W»^^