A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

56 A Széchényi orszågos könyvtar gyarapodik gyüjteményünk a csalådi levéltårak utjån, melyeket nemesi csalådaink örökös letétemé- nyül bizva a Muzeum gondozàsàra, nemcsak örökös idôkre valô megôrzésükrôl gondoskodnak, de azt is lehetôvé teszik, hogy tartalmuk a tôrténettudomàny kôzkincsévé vâljék. A gyüjtésnek ez a külônféle mödja czéltudatos vezetés mellett kimerithetetlen forråsåt nyitja meg az okiratos emlékeknek levéltårunk anyagånak gyarapitåsåra, a mit semmivel sem illusztrål- fiatunk jobban, mint ha a gyarapodås adatait egyes korszakok szerint egymås mellé ållitjuk. Szåz- éves multunk elsô 75 évébôl nincsenek pontos adataink, de alig tévedünk, ha mintegy 3000 darabra teszszük azoknak az okleveleknek, leveleknek es egyéb levéltâri jellegü iratoknak a szåmåt, a melyeket a nagynevü alapitô, grof Széchényi Ferencz, konyvtåråval együtt a nemzet tulajdonåba âtengedett. 1867-ig, az alkotmåny helyreållitåsa évéig, melytöl a Magyar Nemzeti Muzeum felvirågzåsa korånak kezdetét is szåmitjuk, e szåm mindössze 10,000-ig emelkedhetett. De tiz évvel késôbb, 1876-ban, midon az elsö hårom csalådi letétemény hozzånk került, mår 50,000 darabra becsülik a levéltâri anyagot; 1882-ben, a levéltåri osztâly szervezésekor e szåm eléri a 100,000-et s azontùl oly oriåsi méretekben növekszik, hogy az ezredéves emlékünnep alkalmåbol eszközölt osszeszåmitås az 1895. deczember 31-iki darabszåmot 230,000 korul ållapitja meg. Az ezt követö öt év (1896- 1900.) kivételes arånyu gyarapodåsa ezt a szåmot 442,000-re emelte, tehåt majdnem megkétszerezte; s ehhez szåmitva a most lefolyt 1901-ik év 5882 darabot kitevö szaporulatåt és a folyo évi gyarapodåst, a szåzadik évfordulô évében a levéltåri osztåly anyagånak darabszåma meghaladja a 450,000-et. Ime, csak az osztåly szervezése ôta lefolyt husz évre pillantva vissza, melyben a szaporulat az eredeti darabszåmot majdnem negyedfélszer haladja meg, oly eredményt mutathatunk fel, melyre a vilåg bårmelyik nagy nemzetének elsörangu tudomånyos intézete büszke lehetne. Mélto modon egészitette ki a Magyar Nemzeti Muzeum ezzel annak az oriåsi munkånak az eredményét, melyet a magyar ållam mås oldalrol az orszågos levéltår ùjjâszervezésénél fejtett ki abbol a czélbol, hogy ezredéves multunk irott emlékeit ôsszegyüjtse és a jövö szåmåra biztositsa. És ha amott sikerult az évszåzados katasztrofâk åltal rombadöntött ållami élet felépitésével egyidejüleg ùjbôl megteremteni a magyar ållam hivatalos levéltåråt, ùgy a Magyar Nemzeti Muzeum a maga levéltåri osztålyånak létesitése és fejlesztése åltal a magyar nemzeti tårsadalom okleveles emlékeit gyüjtötte össze egy oly intézményben, a melyhez hasonlöt az egész vilågon sehol sem talålunk. Elöre kellett ezeket boesåtanunk, hogy megközelitö képet adjunk a Magyar Nemzeti Mùzeum levéltårånak jelentôségérôl és kimutassuk azt a helyet, mely a Magyar Nemzeti Muzeum többi gyüjteményei között anyagànak terjedelménél és fontossågånål fogva egyarånt megilleti. S most åttér- hetunk az osztåly anyagånak rovid ismertetésére. Mint låttuk, a Magyar Nemzeti Mùzeum levéltårånak magvåt magångyujtemény képezte, fejlesztése az okiratos emlékek rendszeres gyujtése utjån eszközöltetett s anyaga ma is egyes darabok s egész gyüjtemények ajåndék és vétel utjån valo megszerzése åltal és csalådi levéltåraknak örök letéteményként valô elfogadåsa utjån gyarapszik. Ehhez képest a levéltår két részre oszlik; az ajåndék és vétel utjån szerzett anyag képezi az osztåly torzsanyagåt, az örök letéteményül åtvett anyag pedig a csalådi levéltårak csoportjåt. Amaz a Magyar Nemzeti Mùzeum tulajdona; a csalådi levéltårak felett ellenben a letéteményezô csalådok megtartjåk tulajdonjogukat és csupån kezelésük van a Mùzeumnak mindaddig, mig az magyar nemzeti jellegét megorzi, tehåt emberi szåmitås szerint mondhatjuk: örök idöre biztositva. A két csoport külön kezeltetik s a csalådi letétemények csoportjånål minden egyes csalådi levéltår önällöan, az illetô csalåd neve és czimere alatt van elhelyezve, de a kezelés alapjåul mind- kettonél azonos rendszer, az idorendben valo felållitås rendszere van elfogadva. Ez bizonyult legalkal- masabbnak olyan levéltåri anyag rendezésénél, mely, mint többször ismételtük, nem organikus uton, hanem gyüjtés utjån gyarapszik, a melynél tehåt a hivatalos levéltåraknak az ugykör egyes ågai szerint valo csoportositåsi rendszerét csak mesterséges uton lehetne alkalmazni. A torzsanyagnål mindazonåltal az åttekintés és a hasznålat megkônnyebbitése szempontjåbol egyes csoportok alaki- tåsårol nem lehetett, nem is lett volna czélszerü lemondani, annål is inkåbb, mert a különbözö