A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Széchényi orszågos könyvtar 57 tàrgyi, személyi és egyéb mutatok elkészitésére, a mit ily ôriàsi anyagnak egyszerü idörendben valô felàllitàsa mellôzhetetlenné tesz, a levéltàr rohamos gyarapodàsa mellett mostanig gondolni sem lehetett és igy legalàbb az anyag egyes fôbb csoportok szerint valô elkülônitése szolgàlhat a tôrténetkutatok, különösen a monografusok munkàjànak megkônnyitésére. Kezdetben e csoportok felàllitàsànàl kizàro- lag külsô szempontok szolgàltak irànyadôkul s az egész levéltàri anyag hàrom csoportra osztatott: az eredeti oklevelek, az eredeti levelek és a màsolatok csoportjàra. De ez a felosztàs nem felelt meg a levéltàri anyag sokféleségének; az iratoknak éppen azt a fajtàjàt hagyta figyelmen kivül, a mely minden levéltàr zômét képezi, az ügyiratok és szàmadàsok nagy tômegét, melyeket sem a A levéltàr. bevégzett jogi tényeket iråsba foglalô oklevelek, sem a magànérintkezés termékei, a levelek kate- goriàjàba nem lehet beszoritani. Ez a felosztàs tehàt hamar megszünt s màs szempontok léptek elôtérbe, melyeknél részint a levéltàri anyag kora, részint a külsô alak, részint a tartalom szolgàlt a felosztàs alapjàul. Igy jôtt létre a kôzépkori levéltàr, mely a mohàcsi vész elôtti idôszak ôsszes eredeti iratait (s függelékül az e korbôl szàrmazô iratok üjabbkori màsolatait) szigorü idörendben foglalja magàban; s a mohàcsi vész utàni oklevelek és aktåk nagy csoportjàbôl, mely az üjabbkori iratok gyüjtônevét viseli, igy vàlasztattak kl és àllittattak fel külôn csoportként a czimeres levelek, a czéhiratok gyüjteménye, az 1848 49-iki szabadsàgharcz és az emigrâcziô levéltàra és a külföldi iratok. Egy koràbbi csoportositàsbôl maradt fenn és egyelôre zàrt gyüjteményként kezeltetik a kézirattàrbôl a levéltàri osztàly felàllitàsakor àthelyezett rendkivül becses anyag, mely az egykori budai, pozsonyi A Magyar Nemzeti Muzeum multja és jelene. 8