A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Széchényi orszâgos könyvtar 62 felsôbükki Bükk, a pestmegyei Fày, a dunàntùli Rumy, lukafalvi Zarka, a hügyei Farkas és a Szilyekkel ro on egyeb csaladok, a szlavôniai Orsich grôfok s màs régi nemesi csalàdok leveles làdàinak kin- cselt, azt a hontvårmegyei kôzépkori iratokat magàban foglalô névtelen csalàdi levéltârt, melyet egy zsibarus elelmessége mentett meg a biztos pusztulàstôl s a külônbôzô oldalrol kisebb gyûjtemények- ben vagy egyesével megszerzett iratok sorozatât, a melyek az évenkint folyton nagyobb arànyokban novekedo gyùjtési tevékenység révén a legkülônbôzôbb forràsokbôl ide kerültek, s akkor bizonyàra senki sem fogja kétségbe vonni azt az àllitàsunkat, hogy a magyar tôrténetirôi munkassag terén nmesen olyan bàrminô korszakbôl, a politikai, jogi és kultùrtôrténelem barmely agabol meritett altalanos vagy monografikus jellegü kérdés, melynek bùvàràt a Magyar Nemzeti Mùzeum levél- tàrànak àtkutatàsa a legszebb eredménynyel nem jutalmaznà. Fokozottabb mertekben àll ez az ùjabbkori iratok csoportjàra, melynek anyaga hasonlôkép a lent eIsorolt 5 «okhoz hasonlô forràsokbôl került együvé, s melynél az okiratok és egyéb irott em„ k szamanak nagysàga majdnem mértani arànyokban növekszik a szerint, minél közelebb àll az illeto korszak napjainkhoz. Az elsôrangù fontossàgû emlékek kôzül itt is csak a legfôbbek néhà- nyàt emlithetjük fel. A XVI. szazad derekarol levéltàrunkban ôriztetnek Verancsics Antal esztergomi érsefc, a nagy tudôs, fôpap és àllamférfi iratai és Musztafa budai basànak Miksa és Rudolf kiràlyokkal, Erno foherezeggel s a magyarorszàgi török basàkkal folytatott levelezése, megannyi elsôrangù forrasa a torok hoditàs nyomân beàllott vàlsàgos idôszak tôrténelmének. A protestantizmusnak es a magyarsàgnak a dinasztia eilen folytatott küzdelmét Bocskay fellépésétôl a szatmàri békéig a kødmels vezereinek elsôrangù fontossàgû diplomàcziai iratai vilàgitjàk meg; egy müncheni gyujto hagyatekabol példàul Bethlen Gàbornak Pàzmànynyal folytatott levelezése, I. Ràkôczi Gyôrgynek a portai kôvetekkel vàltott levelei, Tunyogi Jôzsef és Torma Kàroly gyùjteményeivel Erdely diplomàcziai és belpolitikai tôrténetének legbecsesebb forràsai kerültek a Mùzeumba. Mint kuriôzum érdekes e korbôl az a 14 darab iratbôl àllô gyüjtemény, mely III. Ferdinand alchimista k.serleteire vonatkozik ; ezeket a barô Skrbensky-csalàd ledniczi jôszàgàrôl szàrmazô egyéb iratokkal egyutt a kedvezô véletlen mentette meg az elkallodastol. A Torma Kàroly gyüjteményébôl szàrmazô iratok kozul a ket Ràkôczy György és Apafi Mihàly nagyszàmù levelei mellett külônôs emlitést erdemelnek a csaszàri paranesnokoknak a gràezi haditanàeshoz irt jelentései, melyeket Apafi emberei ùtkôzben felfogtak s a fejedelemnek megkùldtek. Bàrô Mylius Ferencztôl néhàny év elôtt a XVII. szazad màsodik felébôl szàrmazô olyan politikai iratokat sikerùlt vétel ùtjàn megszereznünk, a melyek ^^^ a re^ erdely1 orszâgos levéltàrbôl kerültek idegen kézre; ezek kôzôtt van 13 diszes kiàllitàsù török àllamokirat, IV. Mohamed szultàn és Szulejmàn nagyvezérnek Apafi Mihàlyhoz és Erdély- orszag rendeihez intézett rendeletei, melyek mind Erdélynek az 1686-iki hadjàratban valô részvétele fontos kerdésében tartalmaznak intézkedéseket; mindenik oklevél hàtàn olvashatô a török szövegnek Rozsnyai Dàvid, az utolsô török deåk kezétôl szàrmazô magyar forditàsa. E korszak legnevezete- sebb emlékei kôzé tartozik a Magyarorszàgbôl kibujdosott kuruczoknak az 1678. màrezius 8-iki somkuti gyùlésen kiàllitott szôvetséglevele, melyben Teleki Mihàlyt vezérükké vàlasztjàk. A kurucz- mozgalomra s annak tulajdonképeni fejére, Thököly Imrére vonatkozik egy igen nagyterjedelmù, tobb ezer darabbôl àllô gyùjtemény, mely Hollô Zsigmondnak, I. Lipôt korabeli udvari àgensnek iratait foglalja magàban. Thökölytöl, Zrinyi Ilonàtôl, II. Ràkôczi Ferencztôl szàmtalan igazi politikai tartalmù levelet tudunk felmutatni, Ràkôczinak eredeti naplöiböl is birunk tôredéket s egyéb nagy- ontossàgù iratok mellett az egykori grôf Klobusiczkyak levéltàràbôl olyan több szàzra menô oklevelek kerültek a Mùzeumba, melyek e korszak politikai tôrténelmén kivül a Ràkôczi-hàz belsô ügyeire is igen nevezetes adatokat tartalmaznak. A szatmàri békét kôvetô idôszak emlékeibôl Mària Teréziànak Grassalkovich Antal grôfhoz intezett sajàtkezù leveleit emlitjùk meg, — ezek egyike Szent Istvàn jobbjànak Budàra valô hoza- S2Ol.T tovàbbà a Martinovics-féle ôsszeeskùvésre vonatkozô elsôrangù fontossàgû iratokat, koztuk Hajnôczy leveleit. A napoleoni hadjàratok népszerü hôsének, Simonyi obesternek szàmos