A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Széchényi orszågos könyvtar 63 vitézi tette van megörökitve a részére adott kitüntetésekrôl szôlô oklevelekben. A XIX. szâzad elso felének irodalmi, kozgazdasågi, tårsadalmi viszonyait egyebek között Fay Andräs csalàdi iratai vilå- gitjåk meg érdekesen. Jôzsef nâdortôl, intézetünk egyik legnagyobb jôtevôjétôl igen becses, összefüggö gyüjteményt birunk Schedius Lajoshoz intézett leveleiben. A reformküzdelmek korànak legnevezete- sebb alakjai, élükôn Kossuth Lajossal, Wesselényivel, Deåkkal, oly nagyszâmü eredeti levéllel vannak képviselve, minot kevés gyüjtemény mutathat fel. Legbecsesebb kincsünk azonban e korszakbôl a grof Széchényi Istvåntol szàrmazo iratok gyüjteménye, benne Metternich herczeghez 1835-ben intézett emlékirata, nejének az 1836—38. évekbôl szàrmazo 72 levele és a titkåråhoz Tasner Antalhoz intézett levelek, szåmszerint 587 darab, melyek kora legnagyobb férfiånak reformtorekvéseit a leghivebben tüntetik fel. E gyüjteménynyel szàmra nem, de értékre méltån vetekedik Deåk Ferencznek sogoråhoz Tarånyi-Oszterhuber Ferenczhez az 1848—61. években intézett 18 levele, mely a szabadsågharcz és az azt kôvetô tiz év tôrténetének legintimebb részleteibe enged bepillantåst. Az 1848/49-iki szabadsågharcz és az emigràcziô tôrténelmi forràsai külön gyüjteményben vannak egyesitve, mely öt csoportra oszlik : az okiratos emlékek, tovàbbà a levéltàri természetü nyomtatvå- nyok (kiàltvànyok s egyéb falragaszok, rendeletek stb.) csoportjâra, a Vörös Antal-féle gyüjteményre, az olasz légiô irattàràra és Kossuth Lajos irataira. Az elsô csoport az évtizedek ôta rendszeresen folytatott gyüjtés folyamàn a legkülönbözöbb forràsokbôl összekerült levéltàri anyagot foglalja magå- ban 1848. màrczius 15-ikétôl kezdve az emigràcziônak 1867-ben lett megszüntéig, illetôleg napjainkig, mert az azontül kôvetkezô idôszakbôl a honvédegyesületekre vonatkozo iratok a gyüjtemény függe- lékeül vannak felàllitva. Itt vannak egyebek között Horvàth Mihàly, Vetter Antal levelezései, Ujhàzy Làszlo kormànybiztos, Egressy Gåbor iratai, eredeti ügyiratok az 1848/49-iki honvédelmi miniszterium irattàràbôl, az 1849-iki katonai kôrhàzügyre vonatkozo iratok, az 1848/49-iki lengyel légiô levéltàra, nagyfontossàgù àllamiratok Bach Sàndor miniszter irattàràbôl — köztük diplomàcziai jegyzékvàltàsok az osztråk és a magyar kormånyok között — Kossuth s Batthyàny tiltakozàsa az orosz beavatkozàs eilen. Kreith Béla grôf gyüjteményének megvétele àltal a Mùzeum legvàltozatosabb tartalmü iratok- kal egészithette kl e csoportot; ezek között van a tôrôkorszàgi emigràcziô irattåra és Eber Nåndor levelezése a menekültek fôbb alakjaival; az emigràcziô sorsànak sok intim részletét beszélik el Tanårky Gyula naplôi és levelezései és az Ihàsz Daniel hagyatékàbôl szàrmazo levelek. A csoport 1896-ban, mikor rendezése befejeztetett, 3338 darabot szàmlàlt, azôta iratainak szàma meghaladja az 5000-et. Ugyanennyire tehetö a màsodik csoportnak, a kiàltvànyoknak és egyéb nyomtatvànyoknak darab- szâma; ezek nagy része a Kreith-féle gyüjteménybôl szàrmazik. Kiegésziti e két csoport tartalmàt Vörös Antalnak, Kossuth egykori titkàrànak gyüjteménye, mintegy 3000 darab irat és kiàltvàny, melyet az àllam 1874-ben vett meg az örökösöktöl, és az olasz légiônak 1860-tôl 1861-ig terjedö, mintegy 6000 darabra rugô hivatalos irattåra, a légiô egyik ezredesének, Dunyov Istvànnak függelékül ide sorozott, 1269 szâmot magàban foglalô levelezésével együtt az olasz egységért folytatott küzdelmek s ebben a magyarok részvétele tôrténetének elsôrangü forråsa. Mindez együtt, a Kossuth Lajos hagyatékàbôl szàrmazô iratokkal, melyeket az ållam 100,000 forinton våltott a nagy hazafi csalåd- jâtôl magâhoz, és Görgei Arthurnak az 1848/49-iki hadjåratok legnagyobb hosének irataival, melyek a csalàdi letétemények között, a Gôrgei-csalâd levéltàràban ôriztetnek, e nagy korszak tôrténetére vonatkozo adatok olyan gyüjteményét foglalja magàban, melyhez hasonlôt, båtran mondhatjuk, egyetlen hazai kôzgyüjtemény sem képes felmutatni. A nemesi iratokrôl külön dolgozat ad ez emlékkônyv keretén belül szâmot. A czéhiratokrôl elég annylt megemlitnünk, hogy 1894-ben ållittattak fel külön gyüjtemény gyanånt, mely a kisebb czéh- iratokon (felszabadito leveleken, szåmadåsokon stb.) és az 1874-ben müködött ipartôrténelmi bizottsåg iratain kivül 782 czéhszabadalom-levelet foglal magåban ; ezek 873 különbözö våros és kôzségnek 1419 czéhére vonatkoznak. Legrégibb közöttük Jånos kirålynak a debreczeni kovåcsok, csiszårok és sarkantyükészitôk szåmåra 1530. augusztus 28-ikån adott kivåltsåglevele ; ritkasågånål fogva külö- nôsen érdekes a debreczeni ötvösöknek Rudolf kirålytol 1600-ban nyert szabadalom-levele, melynek élén diszes miniatürben vannak lefestve azok a tårgyak: gyürü, billikom és czimeres pecsétnyomo,