A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Az érem- és régiségtår 137 H. L. mester ônkancsôja külsejére vésett képek kiteritett helyzetben. (Körülb. Va nagysàg.) Czéhek tulajdonàbôl szàrmazo czintàl és tànyér csupàn négy van a Mûzeumban. Ritka- sàguknak az lebet az oka, hogy hasznàlatban arànylag gyorsan koptak es sürübben olvasztottàk be, mint a korsokat. Ugyanez okbol nincs is czéhtànyérunk, mely a XVIII. szàzadnàl régibb. 1701-böl valo egy takàcsczéh kis czintànyérja, a czéhjelvény mellett ILM betük s az évszàm, egész fôlületét bevésett diszitések boritjàk. Dicsô-Szent-Màrtonbôl szârmazik egy 1731-bôl valo nagyobb czintànyér. Az odavalo magyar mészårosczéhé lehetett; két åg kozé helyezett ökörfej s fölötte a szokàsos heraldikus korona van rajta, meg van nevezve az atyamester, a két dékåny és a notarius; a tal aljån közepett rozetta diszlik. Erdélybôl került hozzànk egy nagy- szebeni bélyeggel jelzett czintànyér, a mezô kozepén két oroszlàn koszorût tart, s fölötte korona lebeg, benne pedig kovàcsszerszàmok és 1772. évszàm làthatôk. A karima fölirata szerint a czéhnek egy vén czéhes legény ajàn- dékozta, a ki igy örökitette meg a nevét. Végül meghato egy csizmadiaczéh két vén legényé- nek ûjévi ajåndéka, egy nagy ôntàl, melyet az 1794-ik év fordulojàn az atyamesternek ajàn- dékul adtak. Itt is a két oroszlàn tartja a koszo- rût, melyben a hosszûszàrû magyar csizma és két varga szerszàm diszlik. A fölirat német. Arànylag legnagyobb szàmmal marad- tak meg a czéhemlékek közül a pecsétlok. Ezeknek ritkàn van müvészi becsük, csupàn az ötvösök forditottak reà nagyobb gondot ; az ö pecsétlôikrôl ritkàn hiànyzik az ö védô- szentjük, szent Eligius. Egyéb czéhek pecsét- jein legtöbbször csupàn a czéhszerszàmok szerepelnek a czimer formàban, vagy a kör- mezöben. A körirat a vàrost, a czéh minemü- ségét és az évszàmot adja. Az idecsatolt rôvid àttekintés leginkàbb abbol a szempontbôl bir- hat érdekkel, mert kiemeltük, hogy a körirat milyen nyelvü, a mibôl az illetô czéh tôbbsé- gének a nemzetiségére lebet következtetni. Disses ônkancsô H. L. mestertol az évszakokat személyesito angyalok képeivel. (Körülb. ’/a nagysåg.) A Magyar Nemzeti Mûzeum multja és jelene.