A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A mûzeumi képtår multja és jelene 181 vànya. Görög leànyt àbràzolô szobràt, a melyet még Rômàban készitett, a mùzeum- nak ajànlotta fol. A fiatal szobrâszt nagy lelkesedéssel, ôriàsi vàrakozàssal fogadtâk itthon. Miller igazgatô egy izben a „magyar Praxiteles“ névvel tiszteli meg. A görög leâny szobràt, a mely egyébirànt talàn a legvonzôbb Ferenczy valamennyi alkotàsa között, a talapzatra és a fôlàllitàsra vonatkozô hosszadalmas tàrgyalàsok utàn, rnég 1823-ban helyezték el a Nemzeti Mùzeumban. Ügy làtszik, hogy Ferenczy ez idötöl fogva mintegy szobràszati szakértôje volt a mùzeumnak. Ot bizzâk meg a technikai kérdések megoldàsàval, szob- ràszati müvek szàllitàsàval, fôl- àllitàsàval. 1838-ban Ferenczy szàllitja el a mùzeum régi épü- letébôl a kôemlékeket, 1839-ben, az àrviz utàn, ismét ô intéz- kedik. 1835-ben Döbrentey Gà- bor a Magyar Tudôs Tàrsasàg nevében a Nemzeti Mùzeum- nak adja àt Viràg Benedek emléktàblàjàt, a melyet Feren- czy faragott. Ide került 1846-ban Kolcsey Ferencz emlékszobra is, a mely annyira magàn viseli a müvész rômai tanulmànyai- nak a nyomàt és ugyanazon évben a szerencsétlen véget ért Màtyàs-emlék két nagy bronz- dombormüve, miutàn Ferenczy a honi szobràszati tårsulat và- lasztmànyànak màrczius 8-ân tartott ülésén „fàjdalmasan ter- jeszté elô, miként Màtyàs lovag- szobrànak eleinte lelkesüléssel fogadott ügyét most kôzrész- vétlenség miatt tovàbb folytatni nem képes“. Ferenczy müvei kôzül a Nemzeti Mùzeumban Pyrker Jànos Làszlô, patriarcha, egri érsek. (Einsle Antal festménye.) van még Schuster egyetemi tanàr mellszobra, mig Màtyàs kiràly mellszobra onnan 1879-ben a Felsomagyarorszàgi Mùzeumba tétetett àt. 1832. november 12-én kötötte meg a mùzeum Jankovich Miklôssal azt az adàs- vételi szerzôdést, a melynek értelmében az 1832—36. orszàggyülés hatàrozata folytàn Jankovich gazdag gyüjteménye 125,000 ezüst forinton a Nemzeti Mùzeum birtokàba került. E nagybecsü gyùjteményben, a mely különösen a régiségtàrat annyira szapo-