A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A müzeumi képtår multja es jelene 183 szàllitâst a sajåt kôltségén fogja végeztetni és igy a mûzeumnak erre nem lesz kiadåsa. Krafft is megigérte, hogy a képek fôlàllitâsâban, elrendezésében segédkezni fog. A Pyrker- képtâr ez év jûlius 19-én csakugyan Pestre érkezik. Egyelôre azonban még nem ållithattåk fôl véglegesen, hanem az ûj épület két elsö emeleti helyiségébe raktàk be. A mûzeum egyéb képei azonban még jô ideig a Ludoviceumban maradtak. Az 1845. év végén a måsodik emelet helyiségei annyira elkészültek, hogy a Pyrker-képtârat fôl lehetett vinni. Kiss Bålint festö rendezte el. Csak ezutân intézkedtek a többi kép åtvite- lérol. Åprilis 2., 6.-ån szållitottåk åt a kisebb képeket es szobrokat. Néhåny nappal késôbb viteti åt Ferenczy a nagyobb szobrokat, Kiss Bålint festô pedig a nagy Krafft-féle képeket. Tulajdonképen ez idôtôl fogva beszélhetünk müzeumi képtârrôl. A képek, a melyek évtizedeken åt becsomagolva, begöngyölve rejtve voltak, most végre tågas, alkalmas, diszes hajlékot nyertek. A legértékesebb részt azonban, a Pyrker-képtârat, mår 1846. mårczius 19-én, Jôzsef fôherczeg-nàdor, a mûzeum tôrvé- nyes pàrtfogôja nevenapjån, Kubinyi igazgatô nagyszâmû kôzônség jelenlétében ûnne- pélyesen megnyitotta. A Pyrker-képtår nyomtatott lajstromånak elkészitését a sok- oldalû és tevékeny Måtray Gåborra, kônyvtâri napidijasra, a „Regélo“ és ,,Hon- müvész“ lapok kiadôjàra biztåk. 1846-ban került ki a Trattner-Kårolyi-féle nyomdàbôl, magyar nyelven, „Pyrker Jånos Làszlô egri patriarcha-érsek képtåra a' Magyar Nemzeti Mûzeum képcsarnokâban“ czim alatt, csinos kiållitåsban. Måsodik kiadåsa 1851-ben jelent meg magyar és német nyelven. Måtray munkåja teljes mértékben megérdemli elismerésünket. Hiba, tévedés akad bizony benne elég, szigorû kritikåt sem szabad benne keresnünk, de lelkiismeretesen utånajårt a muvészek életrajzi adatainak, néhol csakugyan talåloan jellemzi oket és rövidre szabott bevezeté- sében åltalånos, bår nagyon is fölületes åttekintést ad a festészet tôrténetének a fejlö- désérôl. A Pyrker-féle képgyüjtemény, a mely ôsszesen 190 darabbôl ållott, két teremben voit elhelyezve. Az elsö terem kizârôlag olasz müvészek képeit foglalta magåban, a måsodik teremben olasz, németalfôldi, franczia, spanyol, német és osztråk festmények voltak, azonkivül egyetlen magyar müvész alkotåsa, Markö Kåroly képe, a mely Pyrker „Szent hajdan gyöngyei“ czimü költöi müvének egy jelenetét åbråzolja. Pyrker utôbb még két festménynyel gyarapitotta a gyüjteményt. 1846. deczember 8-ån, arany- miséje alkalmåbol egy palaköre festett kis képet ajåndékozott, a mely Krisztusnak a keresztröl levett holttestét åbråzolja. Rendkivüli becsben tartottåk, Correggio ecsetjének tulajdonitottåk. Ma az Orszågos Képtårban a modoros Brusasorci nevét viseli. A következö évben Kubinyi kérésére az érsek sajåt arczképét ajåndékozta a Nemzeti Mûzeumnak, a melyet Einsle Antal, a divatos bécsi arczképfestô készitett. A Pyrker-képtår méltån büszkesége volt a Nemzeti Mûzeumnak. Olyan müvek is vannak benne, a melyek a vilàg legnagyobb képtårainak diszére vålhatnånak. Csak kevés darabnak tudjuk eredetét. Egy férfiarczképet, a melyet Leonardo da Vincinek tulajdonitottak (voltaképen Sebastiano del Piombo müve), Manfredini, toscanai minisztertöl örökölt Pyrker. A gyujtemény legdrågåbb darabjånak nevezi Måtray, a melyért ezer aranyat kinåltak. Egy måsik arczkép, âllitôlag a velenczei Giustiniani