A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A mûzeumi képtâr multja és jelene 185 irta rola, hogy „az üj divatos müvész-életbôl kölcsönzött günyképeket kezde festeni, mellyek mint a müvészet eddig csaknem hasznâlatlanul hevert àgànak târgyai, ot dicséretes kitüntetésben részesiték.“ Sem müvészeti, sem anyagi viszonyaink nem kedveztek annak, hogy abban az irànyban fejleszszék tovâbb a Magyar Nemzeti Muzeum képtàràt, a melynek alapjât Pyrker nagylelkü ajândéka megvetette. Àltalàban az az évtized, a mely Pyrker ajân- dékozàsa és a képtâr megnyitâsa kôzé esett, kevés gyarapodâst tüntethet csak fol. Àtmeneti idô volt, a melyben az anyagi erök és tôrekvések legjava a mùzeum üj Id. Markô Kàroly. Eurydike halàla. hajlékànak az elkészitésében merült ki, de félreismerhetlenek olyan jelenségek is, a melyek a jövö fejlodés igéretét rejtették magukban. Elvi fontossâgù dolog volt elsô sorban az, hogy Pyrker ajândéka kôvetkeztében mâr volt képtârunk, a mely az eredeti, tôrténeti és ikonographiai czélzatü tervet tôkéletesebb formâban valôsitotta meg. E mellett érvényre jut a nemzeti müvészet gondolata, a mely a régi idök kül- földi nagy mestereinek a müvei mellett a magyar müvészet alkotâsait is belevonta nemzeti intézetünk korébe. Àltalânosan ismeretes akkori müvészeti viszonyaink szegé- nyessége. 1833-ban Pesten tizenhét festö müködött, illetöleg tengette életét majdnem kizârôlag arczképek készitésével. 1834-ben rendezte az elsô mütârlatot a pesti evan- A Magyar Nemzeti Mùzeum multja és jelene. 24