A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A mûzeumi képtår multja és jelene 187 pârtfogôja lett. Elsö elnôke grof Teleki Samuel, fôpàrtfogôja Majlâth György orszâgbirô volt. A kibocsâjtott alåiråsi iveknek volt is eredménye, de az ünnepêlyes megnyi- tâsbôl egyelöre nem lett semmi, a mennyiben a nådor jubileuma napjan mår beteg volt, a következö év januar 13-àn pedig meghalt. Az egylet azonban nem oszlott föl, hanem tovàbbra is teljes erejébôl szolgàlta a mùzeum magyar képtârànak a czéljait. Eredetileg, tehât 1846-ban, az egylet révén a következö festményekkel gyarapo- dott a Nemzeti Mùzeum képtâra: Jôzsef nâdor életnagysàgù képe, a melyet Barabàs Székely Bertalan. II. Lajos kiràly holttestének feltalalåsa. Miklos festett az egylet koltségén; Vändor olåh csalåd, Barabâstôl, a pesti magyar gyalog polgàri ôrsereg ajàndéka; a rômai Colosseum làtképe, a kismartoni Kerpel Lipôt müve, Mària Ludovica föherczegnö ajàndéka; Kisfaludy Kâroly hârom tâjképe, a melyeket Zlinszky Jànos és Toldy Ferencz ajândékoztak ; Kupeczky Jànos sajàt arczképe és a debreczeni Kiss Samuel egy aquarellképe. Azonkivül, nagy ritkàn magâ- nosok is gazdagitottàk a mùzeumi képtàrat. 1844-ben Vidra Nàndor Pannoniât àbràzolô nagy képét, Deàky Zsigmond püspök Markô egy képét ajàndékozza; 1846-ban a 107 éves Pôlyàné arczképe (Barabâstôl) kerül ajândékképen a mûzeumba. *4’