A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A mûzeumi képtår multja es jelene 189 közül Quentin Matsys Lucretia.-^ és az ôreg Brueghel Péter pompas Hâzaspâr-ja. vâlik ki, az üjabbak közül egy fiatal szerzetes szép feje, van Dyck modorâban, IL Fülôp spanyol kiràly és I. Maria angol kiràlynô képmâsai Antonio Morôtôl, tovàbbà Roelant Savery két jellemzö tâjképe. Az olasz képek közt a velenczeiek a legméltôbbak a figyelemre: egy Madonna és egy rendkivül szép nöi képmàs, mindkettö valôszinüleg Tizian iskolâjâbôl, Palma Vecchio, Tintoretto egy-egy képe stb. — 1850. mâjus 25-én Magyarorszàg teljhatalmû polgàri biztosa elrendeli, hogy azokat az olajfestményeket, a melyeket „a jogtalan magyar kormâny“ a budai kamarai épületbôl a Nemzeti A Magyar Nemzeti Muzeum képtarànak nagy terme. Müzeumba vitt ât, adjâk vissza. E rendelet végrehajtàsa azonban abban maradt. Mint mùzeumunknak âltalàban, ügy a képtârnak is sok baja volt a következö idöben Geringerrel, de la Mottetal, Auguszszal, a külônféle bizottsàgokkal. Jôzsef nâdor jôakarô gondossâgât akadékoskodàs, gyanakodâs, sokszor kiméletlenség vàltotta fôl. E közben a müzeumi képtàrat tâmogatô egyletek lassanként ûjra megkezdhették mükôdésôket. 1851-ben a képcsarnok-egyesület nevezetes külsö sikert mutathat mâr fôl. Ez év szeptember 8-àn bàrô Geringer Kàroly, a magyarorszàgi helytartôsàg ideig- lenes fönöke helybenhagyàsàval, Augusz Antal, pestkerületi fôispàn jelenlétében a